4618

A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren

Várostörténeti puzzle – 24.rész

A Móricz Zsigmond rakparton, a Dunakapu tér észak-nyugati sarkán ma is látható egy pompás, háromemeletes épület. Kevesen tudják róla, hogy 1910-ben a világhírű jénai Zeiss Optikai Gyár győri üzemeként épült. A gyár idetelepítésének egyik oka a város földrajzi adottságának volt köszönhető.

Győr félúton Budapest és Bécs között kiváló vasúti közlekedéssel rendelkezett, a Mosoni-Duna pedig a nyersanyagok szállítására olcsóbb vízi szállítást biztosított. Zechmeister Károly polgármester is támogatta Győr iparvárossá alakulását, így 1909-ben a német optikai cég helyi üzeme létesítésének ötletét is felkarolta, helyet és adómentességet biztosított.

Értesítés a Győri Hírlap 1909. július 16-i számából:

Értesítés a Győri Hírlap 1909. szeptember 16-i számából:

1909 szeptemberében a Zeiss gyárnak a pénzügyminiszter engedélyezte az adómentességet a letelepedés elősegítésére. Az építkezés idején a Dunakapu téren a bástyamaradványok, kazamaták romjai még álltak, a vízparton a magtárakon kívül nagyobb épület szinte nem is volt. A jénai cég az építési terveket 1909 decemberére készíttette el. Egy háromszintes, szintenként 160 négyzetméterű, impozáns épületet terveztetett, amely szépségével és méreteivel is kitűnt a környezetéből.

Az 1909-es épületi tervrajzok:

A Zeiss gyár a kazamatákkal, az 1920-ban megjelent Győri útikönyv egyik illusztrációja:

A gyártás már az építkezés közben megkezdődött. A munkások végül 1910 novemberében költözhettek át a Zeiss gyár gyönyörű, új üzemébe. Ez volt Győrött szinte az első olyan épület, amely korai modern, vasbetonos technológiával épült. Látványos és légies lett, filigrán homlokzatán nagy üvegfelületekkel.

A képen a Zeiss gyár termékei: tábori és színházi távcsövek, katonai célokra használatos messzelátó távcsövek, csillagászati teleszkópok, mikroszkópok, finommechanikai műszerek, fegyverek célzását elősegítő optikai kiegészítők.

A gyár esztergáló része, tömegcikk-feldolgozó, optikai köszörűműhely, szerelőműhely és a tábori látcső készítésének munkafolyamata (Győri Hírlap, 1910. dec. 25.):

A gyár 1914-ben Zeiss Károly Rt. néven részvénytársasággá alakult 300 ezer korona alaptőkével. Az 1914-es üzleti év már 60 ezer koronás tiszta hasznot hozott, és a részvényeseknek minden részvény után 80 koronás osztalékot adott.

Alakuló közgyűlési meghívó (Győri Hírlap, 1914. március 24.):

A Zeiss Károly Rt. részvényeinek nagy többsége a jénai Carl Zeiss Művek tulajdonában volt. A részvénytársaság vezetősége az évek során szinte állandó összetételű, melyben helyet kaptak Győr prominens személyei, illetve a cég bécsi és jénai szakemberei. A cégbírósági iratok szerint a Zeiss Rt. igazgatója Farkas Mátyás polgármester, Klempa Kálmán ezredes, dr. Szommer Ernő kereskedelmi és iparkamarai titkár, Neuffer Félix elnök (Bécs), Ottó György, Lachmannszky Oszkár. A felügyelőbizottság tagjai a jénai gyár képviselői: Fischer Miksa, dr. Bauersfeld Walter, dr. Straubl.

Az 1922-es címtár szerint a Zeiss Károly optikai készülékek gyára részvénytársaság vezérigazgatója Löwen Ferenc, igazgatója Müller Károly volt:

A Dunakapu tér és a Zeiss gyár (Glück József felvétele, 1920-as évek, forrás DRKPMK):

Az üzem az 1910-es évektől 1918-ig élte fénykorát. A győri optikai és finommechanikai gyár 1915-ben 62,4 ezer korona, 1916-ban 38,4 ezer korona tiszta hasznot termelt. Minden részvényes 80 koronás osztalékot kapott részvényenként. Emellett jelentékeny összegű külön háborús veszteségi tartalékalapot képeztek. 1916-ban duplájára, azaz 600 ezer koronára emelték az alaptőkét.

Rendkívüli közgyűlési meghívó az alaptőke felemeléséről (Győri Hírlap, 1916. december 23. és Győri Hírlap, 1916. december 19.):

Az 1916-17-es év is nyereségesnek bizonyult, 64,7 ezer koronás tiszta hasznot hozott, ezt már jóval szerényebb eredmény követett a rá következő esztendőben. Az 1918-as igazgatósági jelentés szerint már óriási nehézségekkel küzdött a gyár, és csak 4,7 ezer koronás tiszta hasznot hajtott. Ennek oka: „mind-inkább mutatkozó szénhiány miatt üzemünk sokszor heteken át szünetelt, mely idő alatt munkásainkat fizetnünk kellett, ami nagy költségszaporulatot jelentett, továbbá a nyersanyag szédületes megdrágulása, a fix árak mellett vállalt hadügyi megrendeléseknél óriási veszteséget jelentett amennyiben a hadügyi kincstár nem volt hajlandó a tényleges árkülönbözetet nekünk megtéríteni.”

Képeslap az 1920-as évekből, forrás DRKPMK:

Az első világháború lezárulta az eddig remekül prosperáló üzem, az optikai műszergyártás végét jelentette. Az 1920. március 15-én kelt igazgatósági jelentés szerint: „Az 1918/19 évi üzletévünk, mint a magyar ipar leggyászosabb korszaka, rombolás és pusztítás jegyében folyt le. Az 1918. október hó végén kitört Károlyi forradalom folytán a munkát nyersanyag és szén hiánya folytán teljesen be kellett szüntetni, s mindennek daczára nagy munkanélküli segélyeket fizetünk. A Tanácsköztársaság idejében gyárunk sociálizáltatott, s annak vezetése teljesen felelőtlen elemek kezébe került, akik csak költségeket szaporítottak, anélkül, hogy produkáltak volna. A vörös hadsereg részére a meglévő készleteink le lettek foglalva és elszállítva, anélkül, hogy még mai nap is tudnók, hogy azok ellenértékét ki fogja fizetni. Ugyancsak a román megszállás alatt készleteink egy részét a románok vitték el minden ellenérték nélkül. Az óriási drágaság folytán legminimálisabbra leapasztott személyzetünk jövedelmét is fokoznunk kellett, ugy hogy az idei mérlegünk 144700 K 53 f. veszteséget mutat ki... Már most jelezni kivánjuk, hogy amennyiben a hadügyi kincstár ellen, valamint a tanácskormány ellen fennálló követelésünk kiegyenlítést nem nyerne, ugy anyagi helyzetünk a jövőben még sokkal rosszabb lesz.”

1920-1928 között jóformán szünetelt a gyár, nagy megrendeléseket nem kapott („Trianoni békeszerződés folytán semmiféle megrendelést nem kaptunk, úgyhogy semmiféle bevételünk nem volt” - olvasható az 1926-os jegyzőkönyvben). Kisebb javítási munkákkal bízták meg őket, az adminisztratív és egyéb kiadások a legnagyobb megszorítások mellett is csak veszteséget termeltek. Mégis maradt fenn bizonyíték a gyár termeléséről: itt látható egy fénykép 1926-ból, a győri Zeiss gyárban készült távcsőről.

Az első világháború végén a megszűnőben lévő budapesti Süss Nándor Féle Precíziós Üzemet (ez lett később a MOM, Magyar Optikai Művek) egy tőkeerős katonai csoport vásárolta meg, majd azt jelentős hadi megrendelésekkel felfuttatta. A budapesti gyár új tulajdonosa 1930-ban a német Zeiss Művek és a Magyar Honvédelmi Kincstár lett (51-49%-os részvénymegosztással). A győri Zeiss Károly üzemében a termelőmunka ekkor már végleg megszűnt.

1929-30-ban már teljesen bezárt a gyár, csak a veszteségek gyarapodtak évről évre. 1931-ben a jénai anyavállalat a győri Zeiss gyár 25 ezer pengő tartozását átvállalta. A várt gazdasági fellendülés elmaradt, a gazdasági világválság is éreztette hatását. Az üresen álló gyárépületet 1934-ben délvidéki menekültek elhelyezésére ajánlották fel a kereskedelmi miniszter felhívására.

Győri Hírlap, 1934. december 11.:

1940-ben a tartozások szinte a 60 ezer koronás alaptőkét is elérték, ekkor még egy utolsó szalmaszálként Jénából 15 ezer koronás támogatást kaptak. Ez csak elodázta a végső csődöt. A végképp veszteségeket termelő győri Zeiss Károly Optikai Rt. 1942. december végén megszűnt, az ingó- és ingatlan vagyonát eladták.

Felszámolási közgyűlésre meghívó a Dunántúli Hírlapból, 1942. december 19.:

Az épület tetejére a második világháborúban légvédelmi üteget telepítettek. Ezt kilőttek, de a ház szerkezete jelentősen nem sérült meg. A háború után az államosított épületet a Rába gyár kapta meg oktatóközpontnak.

Kép az 1958-ban a Győri Napok alkalmából kiadott Győr füzetből:

Az 1950-1960-as években a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár kultúrháznak alakíttatta át, és az átépítés során a nyílások szűkítésével az épület homlokzata ekkor nyerte el mai, zömökebb formáját. Szitter Béla vagongyári munkás alapította meg 1955-ben a Győri Csillagász Szakkört. Az 1957-ben elkészített 30 cm-es tükrös távcsövet a RÁBA Művelődési Ház tetején helyezték el letolható tetejű hangárba. Az épület tetején felépített csillagvizsgálót 1970. szeptember 20-án avatták fel. Ez a fém félgömb kupola 1989 őszéig biztosított a háznak jellegzetes külsőt.

A csillagvizsgáló az épület tetején 1975-ben (Hadas János felvétele, forrás DRKPMK):

A Dunakapu tér a vaskakasos díszkúttal, mögötte a Rába Kultúrház 1972-ben (Markó Ödön felvétele, forrás DRKPMK):

1983-ban a ház újabb felújításon esett át. A privatizáció után, az 1990-es években a Rába új tulajdonosai eladták az épületet. Hasznosítására, felújítására különböző elképzelések születtek.

2000 májusában tervrajzok készültek az épület szállodává átalakításáról is. Az elképzelések szerint az alagsorában egy étterem, konyha és a személyzeti öltözők kaptak volna helyet. A vendégszobákat a többi részen, három szinten alakították volna ki. Hasznosítására végül más döntés született, 2002-ben felújítás során irodaházzá alakították át az akkor már lerobbant állapotú egykori gyárépületet. A Dunakapu Kft. ragaszkodott a homlokzati kép megőrzéséhez. Az átépítési terveket az E-csoport Kft. készítette, a vezető tervező Petrovicz Attila volt. Az egykor minőségi termékeiről híres gyár épülettörténetének legfrissebb eseménye az idei tulajdonosváltás: az irodaházat 2015. április 1-jétől vette meg a Ricmar Kft.-től a Viva-Property Vagyonhasznosító Kft.

Az épület jelen állapota (a szerző felvételei):

További információk és képek a győri csillagvizsgálóról (avatás, távcsövek, elbontás) ezen a linken érhetők el.

Köszönöm a Viva-Property Vagyonhasznosító Kft.-től kapott értékes információkat, segítséget!

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
A MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára cégbírósági iratai.
Győri Hírlap, 1909. júl. 16. p. 2.
A győri Zeiss-gyár. In: Győri Hírlap, 1910. dec. 25. p. 7-8.
Alakuló közgyűlési meghívó. In: Győri Hírlap, 1914. márc. 24. p. 4.
Rendkivüli közgyűlési meghívó alaptőke felemeléséről. In: Győri Hírlap, 1916. dec. 23. p. 4. , Győri Hírlap, 1916. dec. 19. p. 4.
Felhívás. In: Győri Hírlap, 1934. dec. 11. p. 4.
Felszámolási közgyűlésre meghívó. In: Dunántúli Hírlap, 1942. dec. 19. p. 4.
Nagy Rozália, Pete Gábor, Pércsy Kornél: A Győri Csillagász Szakkör és Győri Egyetemi Bemutató Csillagvizsgáló története. In: Csillagászati Portál. Elérhetőség: http://www.csillagaszat.hu/tudastar/csilltort/magyar-csillagaszattortenet/magyar-amatorok-ismeretterjesztes/a-gyori-csillagasz-szakkor-es-gyori-egyetemi-bemutato-csillagvizsgalo-tortenete/

A képek forrása:
A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye, a szerző felvételei, valamint a Győri Hírlap 1910. dec. 25. p. 7-8. száma.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története

2015.08.13
73