Sokan úgy vélik, hogy a balkezesség genetikailag öröklődik, de vannak, akik fejlődési hibaként tartják számon, és olyan pszichológiai rendellenességekkel hozzák összefüggésbe, mint a skizofrénia. Azonban újabban az ügyesebbik kéz kialakulásának hátterében felmerült a hormonális különbségek kérdése, de leginkább a domináns agyfélteke teória állja meg a helyét, miszerint a balkezesek esetében a jobb, míg a jobbkezesek esetében a bal agyfélteke az uralkodó.

A bal kéz használatát nem nézték jó szemmel a családokban, és az iskolákban sem, egészen addig, amíg Véra Kovarsky, Montpellier egyik iskolájának pszichológusa el nem indította „keresztes hadjáratát” a balkezesség rehabilitációjáért. 1937-ben az I. Nemzetközi Gyermekpszichiátriai Kongresszuson beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy a „balkezesség nem utánzás, vagy nevelés útján szerzett tulajdonság, hanem természetes, velünk született, immanens és irreverzibilis állapot.” Régebben erőszakkal szoktatták át a balkezeseket a jobb kezük használatára. A „rejtett balkezes” gyerekek egy részénél pszichológiai zavarok alakultak ki, agresszívvá vagy visszahúzódóvá váltak, olvasási és írási nehézségekkel küszködtek. Ma ez már nem történik meg.

A bal-jobb szembeállítás a világ számos nyelvében erkölcsi ítéletet hordoz. A muszlim országokban jobb kézzel végzik a tiszta, szent cselekedeteket (evés, munka), bal kézzel a tisztátalan dolgokat (WC-használat). A jobb szó egyes nyelvekben nemcsak a jobb kezet, hanem a jót, hibátlant, sőt magát a jogot és igazságot is jelenti. Ismert példa erre a német „recht(s)”, az angol „right”, a francia „droit”. A „jobb” az egyenes, igaz, tiszteletteljes jelentésű latin „rectus” szóból ered. A latin „siniste”, azaz bal szó jelentései: baljós, kedvezőtlen, gonosz, téves.

A bal viszont a magyar nyelvben is megőrzött egykori néphit szerint rosszat jelent, ha ugyan nem magától az ördögtől való. A sors rosszra fordultára utal a balfordulat, balvégzet, balsors, rossz döntésre a balfogás, a ballépés, balsiker, kellemetlen dolog bekövetkeztére a balsejtelem. A két oldalhoz való viszonyunkról olyan kifejezések árulkodnak, mint például „valakinek a jobbkeze”, vagyis bizalmasa; kétballábas, kétbalkezes.

A balkezesek kreativitása gyakran kiemelkedő, sokan jeleskednek a zenében, művészetekben. Ma a világ népességének kb. 10%-a balkezes. Most már számos eszköz is segíti a balkezesek életét, külön boltjaik is vannak világszerte.

Érdekes, hogy Amerikának rengeteg balkezes elnöke volt, például Barack Obama, Bill Clinton, George Bush és Gerald Ford, de James Garfield és Harry Truman is közéjük tartozik. Egy pletyka szerint Ronald Reagan is balkezesként született, de az iskolában átnevelték.

A nevezetes balkezesek között találjuk Julius Caesart, Napóleont, Michelangelót, Leonardo da Vincit, Holbeint, Dürert, Raffaellót, Beethovent, Mozartot, Paganinit, Goethét, Nietzschét, Einsteint, Albert Schweitzert, a ma élők zenészek közül például Paul McCartneyt, Stinget, Bob Dylant. És a sors szinte a végtelenségig folytatható, ezen a honlapon lehet „csemegézni” közülük, közöttük.

Nagy Mária

Források: www.femcafe.hu, wikipédia.hu, Paul, Diane: Balkezesek kézikönyve. Budapest : Maecenas Kiadó, cop. 1994

A kép nem illusztráció, ez valóban egy bal kéz. :-)