„Viadalhelyeken véressen, sebessen...”

Hangraforgó Klub a megyei könyvtárban

Ebben a félévben immár másodízben örvendeztettek meg bennünket a magyar hadimúlt tematikájából válogatott megzenésített költeményekkel és dalokkal a Hangraforgó együttes tagjai június 12-én a megyei könyvtár Központi Könyvtárának klubjában, Faggyas László és F. Sipos Bea kettősével „Viadalhelyeken véressen, sebessen...” ezúttal Kátai Zoltán lépett fel vendégművészként.

A középkortól a XX. századig ívelt az igényes program. A soron következő zenei produkció konferálása nem nélkülözte a szellemes felvezetést, a költőkről érdekes adalékokat lehetett megtudni. Balassitól Tinódi Lantos Sebestyénig, József Attilától Radnóti Miklósig neves szerzők munkáiba nyerhettünk bepillantást. A török és a kuruc kor, a napóleoni háborúk egyaránt képviseltették magukat ismert, illetve kevésbé ismerős dallamokkal, de nem maradhatott el a dicsőséges negyvennyolcas forradalom és szabadságharc idejéből származó zenei anyag sem, hogy betetőzésül a XX. század nagy háborúinak atmoszféráját is behozták a klubhelyiségbe.

A Hangraforgó együttes most is a tőle megszokott briliáns ének- és hangszertudással imponált. Kátai Zoltán szereplése üdítő színfolt volt, hangszerismerete, énektudása, finom humora bizonyára sokáig megmarad a vendégek emlékezetében. Az est folyamán elhangzott dalokra a hangulati sokféleség volt a jellemző. A vidám, pattogó ritmustól a szomorkásig, a szenvedélytől izzóig mindenre volt példa. Felhangzott olyan ének is, mely „szabadszájúságával” kacagtatta meg a publikumot.

József Attilától egy sokáig „apokrifként” tartott költeményt zenésítettek meg. A magyar középkori hadviselés speciális formája volt a nemesi felkelés; a kiváltságosok adómentességének feltétele a „vérrel történő adózás” volt. Közismert, hogy amikor Mára Terézia a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendekhez fordult birodalma megmentése érdekében a kiváltságosok „Vitam et sangvinem” felkiáltással sorakoztak fel a királynő mellett.

A Korzikától egészen Borogyinóig jutó birodalomépítő Bonaparte ellen utoljára 1809 júniusában lépett a harc mezejére a nemesi inszurrekció hada, ám minden hősiességük ellenére alulmaradtak a francia hivatásos tömeghadsereggel szemben. Pálóczi Horváth Ádám megzenésített verse egyaránt tükrözte a huszáros virtust és a nemesi patriotizmus túláradó öntudatát. A már említett Tinódi Lantos Sebestyén és Balassi Bálint mellett Wathay Ferenc katonaköltő nevét is meg kell említeni, akit az isztambuli fogság és a Fekete torony falai sem gátoltak meg abban, hogy a múzsáknak szentelje ideje egy részét.

A megzenésített művek egyaránt dicsőítik a katonaélet szépségeit, rájuk irányítva a figyelmet, kiemelve a katonai erényeket, az adózást az önfeláldozásnak, ugyanakkor bírálják az emberiség egy részét hatalmába kerítő ordas eszméket, a gyűlöletet, melynek kifejezésére eklatáns példa Radnóti Miklós Töredék című verse.

Az est egyúttal zárómotívuma is volt a Hangraforgó együttes első félévi szereplésének. A következő csodára szeptemberig várni kell: akkor indulnak újra a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér keretében az előadások. Az elmúlt évek, hónapok zenei élményeinek ki kell tartanuk addig, s ezt a korábbiakban tapasztaltak birtokában biztosra is lehet venni. A zenét és költészetet kedvelő közönség nevében várjuk az újabb találkozásokat és emlékezetes zenei esteket a Hangraforgó együttessel.

Csiszár Antal
Fotók: Molnár György, a Győri Fotóklub Egyesület és a GYAK tagja


2015.06.15