A Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában a megyei kultúrotthont 1951. december 31-én avatták, az eseményekről a Győr-Sopron megyei Hírlap 1952. január 3-án tudósított: „Erre a napra teljesen befejeződtek az épület újjáalakítási munkálatai, a színpad és a nézőtér átrendezése és a földszinti termek berendezése, feldíszítése.”

Az 1956-os forradalom után a KIOSZ Győri Helyi Csoportja visszaigényelte a volt ipartestület 1940-ben megvásárolt székházát, a Lloydot, kezdeményezésük azonban nem járt sikerrel. A ház a későbbiekben művelődési központként működött különféle elnevezésekkel, kiemelt céljának tekintette a munkások kulturális programjainak szervezését. Az 1950-es években a Szabad Szakszervezetek Jókai Mór Művelődési Háza elnevezést viselte 1968-ig. Egy 1957-es szórólap egy nyári rendezvényről:

Az épületben működött a Jókai mozi is, ízelítő az 1961-es műsorból:

A Munka című újság 1963-ban arról számolt be, hogy Győrött a szakszervezetek kezelésében lévő és a tanácsi művelődési otthonok között a népművelés különféle ágait felosztották: „A Szakszervezetek Jókai Mór Művelődési háza feladatkörébe tartozik többek között a politikai ismeretterjesztés. Itt bonyolítják le a nagyobb szabású rendezvényeket, bemutatókat is. Itt tartják előadásaikat az öntevékeny művészeti csoportok, az Ifjúsági Irodalmi Színpad. Növelik a kiállítások színvonalát és számát.”.

A Lloyd új névvel, mint Rába Városi Művelődési Központ szervezte programjait 1968 és 1984 között. A Kisalföld 1970. január 16-i cikke így írt az 1970. évi programokról:

A nyelvtanfolyamok nagy népszerűségnek örvendtek az 1970-es években.

A Népművelés folyóirat 1971-ben arról az újdonságról számolt be, hogy a győri Rába Művelődési Központban optimális formát találtak ki a szabad szombat bevezetésével nyert szabadidő tartalmas eltöltésére. Egy cég, a Mezőgépgyártó Vállalat dolgozói számára szerveztek egész estét betöltő péntek esti programot.

Az itt született brigádvasárnap ötletét is méltányolta az országos sajtó. „Mi is a brigádvasárnap? Olyan szórakozási és művelődési alkalom, ahol a szocialista brigádok és családtagjaik együtt, egymással töltenének el néhány órát, s ez a vasárnap délelőtt, a kapott művészi élményen túl közösség-kovácsoló alkalom is lenne számukra.” (Népszava, 1973. febr. 14.)

A kiállítóteremben különféle témakörökben rendeztek kiállításokat:

Otthont adott amatőr művészeti csoportoknak is:

Újabb átalakítások történtek a házon, szerkezeti megerősítéseket, födém- és tetőcserét is végeztek. A Győri Műsor 1982 októberi cikke szerint 1983. március 31-re befejeződik a Széchenyi téri épület felújítása:

Szakszervezetek Széchenyi István Művelődési Központja elnevezéssel működött az intézmény 1984 és 1989 között. A Népszava 1985-es cikke szerint a győri szakszervezeti művelődési központ több, mint száz kihelyezett rendezvényt szervez évente, főképp Győr üzemeiben, vállalatainál. Rendszeresen helyet adott vendég előadásoknak is:

Az újabb névváltozáson átesett intézmény, mint Széchenyi István Művelődési Központ, továbbra is szakszervezeti kezelésben működött 1989-től 2001-ig. A művelődési központ az 1993-ban megalakult Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesületének tagja lett. A pályázatokból elnyert pénzügyi támogatást pótolandó a nagy színháztermet filmvetítés céljára adták bérbe, amely Lloyd moziként a belváros egyetlen mozija volt 1999-től. Ettől a mozitól a Vasárnapi Kisalföld 2007. október 7-én búcsúzott el, mivel a ház új bérlője nem kívánta tovább üzemeltetni.

A rendszerváltás után többféle elképzelés született az épület jövőjével kapcsolatban. Ezekről a Kisalföld rendszeresen tudósított. Az 1998. december 28-i cikkből a Széchenyi István Főiskola és Universitas Alapítvány elképzelését ismerhettük meg: elvi építési engedélyt készíttettek a jogi kar elhelyezése céljából. Erre 1999. január 2-án reflektált az intézmény igazgatója, aki más jövőt képzelt el.

Az ipartestület is más jövőt akart – mindez iderült az 1999. január 15-én megjelent cikkből (Mi lesz a Lloyd-épülettel?). Negyvenegy év kényszerszünet után 1990-ben újjáalakult a Győri Ipartestület. Az 1949-ben államosított ingatlanukra 1990 októberében beadták visszaigénylési kérelmüket a Pénzügyminisztériumhoz.

A 2007. szeptember 27-i cikkből (Felújítást ígér a Lloyd új bérlője) kiderül, hogy a bíróság jogerősen a Széchenyi István Művelődési Központot üzemeltető Területi Művelődési Intézmények Egyesületének (Temi) ítélte az ingatlant. Az új bérlő, a Mintinvest Kft. az épület felújítására több száz millió forintot szánt. A tervezett munkákról 2009. május 14-én tartottak sajtótájékoztatót, ahol Németh Zoltán alpolgármester kifejtette, hogy a jelenleg romos épület 2010 tavaszára újjászületik, és a megújuló térbe illeszkedik majd. Az épület-felújítás és a tér rekonstrukciója párhuzamosan történik. Elhangzott még, hogy a kivitelezést a West Hungaria Bau Kft. végzi. Az újjávarázsolt épület alagsorában és földszintjén a vendéglátás, míg a felső szinteken irodák kapnak otthont.

A tervező, Rosta S. Csaba építész (RAS Építész Kft.) ismertette a tervezett állapotokat. Az épület új főhomlokzata a barokk és a klasszicista stílusjegyek finom visszaépítésével illeszkedik majd a tér hangulatához. A magas-tető részbeni visszaépítésével, a tetőn nyitott középső zárt erkéllyel a történeti építészet és a modern műemléki felújítás ötvözete valósul majd meg.

Az újjászülető palota földszintjén a térrel egy szinten lévő, elsősorban vendéglátó funkciójú üzlethelyiségek lesznek kialakítva teraszokkal (étterem, kávézó és egy üzlethelyiség, cukrászda). A tájékoztatón ígérték azt is, hogy az épületben több régészeti emlék is látható lesz, többek között például egy Mária Terézia korabeli kút is. Az I. és II. emeleten, továbbá a teljes értékű tetőtérben magas minőségű, presztízs irodák kapnak helyet.

A 800 millió forintból felújított épület hivatalos átadása 2010. június 5-én történt meg. A beruházó Mintinvest-2005 Kft. az épület irodáit, vendéglátó helyiségeit bérleményként hasznosítja. Az új külsőt kapott épület a felújított térrel:

A felújított épületen elhelyezett emléktábla:

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom: az anyaggyűjtés a könyvtárban épített megyei cikkadatbázis segítségével történt.
Egry Zsuzsanna: A Lloyd átalakítva ismét szerves része lehetne a térnek= Kisalföld, 1998. dec. 28. p.1,2.
A Lloyd átalakítása csak terv marad? Az épület használói nem támogatják. =Kisalföld, 1999. jan. 2. p.3.
Csudai Endre: Mi lesz a Lloyd-épülettel? Az ipartestület más jövőt akar. =Kisalföld, 1999. jan. 15. p. 6.
Németh András: Hogyan tovább? Körkép a volt szakszervezeti művelődési intézményekről. =Kisalföld, 2000. április. 25. p. 5.
Hancz Gábor: Le kellene bontani a Lloydot? Az épület idegen test a Széchenyi téren, de közelíthető a XIX. századi megjelenéshez. =Kisalföld, 2007. jún. 19. p. 7.
Hancz Gábor: Felújítást ígér a Lloyd bérlője. Több százmillió forintot szánnak az épületre, amelynek földszintjén kávéház nyílna. =Kisalföld, 2007. szept. 27. p, 1,7,
Ivánkovics József: Lloyd mozi, ég veled, én visszavárlak! = Vasárnapi kisalföld, 2007. okt. 7.
Hancz Gábor: Hatszázmilliót költenének a Lloydra. Készülnek a tervei a valaha szép, de a XX. században elrontott épület felújításának. = Kisalföld, 2008. márc. 6. p. 1, 7.
Tóth Gyula: A „Rákosi-barokk” Lloyd és a Széchenyi tér. =Kisalföld, 2009. jan. 9. p. 7.
Hancz Gábor: Palotává alakítják a ronda Lloydot.= Kisalföld, 2009. máj. 15. p. 1,7.
Főterek különlegességekkel. Felújítások – idén őszre megújul a soproni központ és Győrben heteken belül a Lloydot is átadják =Kisalföld, 2010. jan. 15. p. 1, 5, 9.
Laczó Balázs: Kívül-belül megújult a Lloyd. Június 5-én hivatalosan is átadják a 800 millió forintos beruházást. =Kisalföld, 2010, ápr. 13. p. 1,5.
Laczó Balázs: Egy év után is pang a Lloyd : kivették az erkélyes irodát, a tulajdonos szerint kicsi a fizetőképes kereslet. = Kisalföld, 2011, jun.1. p. 1,5.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében található fényképek, szórólapok, régi cikk-kivágatok. A felújított Lloyd épületéről a mai fotókat Csendes Richárd készítette 2015 májusában.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)