„Megpróbáljuk nehezebb szinten értelmezni a bevett formákat”

Interjú a Gourmand zenekarral

A Gourmand zenekarban megtalálható szinte mindenki a klasszikus és népzenésztől kezdve, a költőn és a slammeren át a dj-ig, akárcsak egy remek zenei svédasztal. A banda basszusgitárosának, Gyarmati Gábornak tettünk fel kérdéseket, és megtudtuk, mi az a spoken word, honnan jönnek a szövegeik, és hogyan kerültek a Nemzeti Színházba.

Képzett, sokfelől érkezett zenészek a zenekar tagjai. Hogyan jöttetek össze?

Több tagunk is kötődik a Kőbányai Zenei Stúdióhoz, legtöbbünk járt oda, és van olyan, aki jelenleg is oda jár. Innen a közös ismeretség.

A Gourmand név mit takar?

A gourmand mindenevőt jelent. Drága jó Horváth Kristóf Színész Bobunk viccből mindig mellélő a koncerteken, természetesen népnevelő célzattal, mondván, hogy ínyencek vagyunk, ami, ugye, a gourmet. De mivel mindenevők vagyunk, ezért ezt is lenyeljük.

A spoken word mit jelent? Van valamilyen köze a slamhez?

Van köze hozzá, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy slam-szövegek zenével hangzanak el. Ha nincs zene, akkor slam poetry, ha van zene, akkor spoken word. De igazából angolszász területeken ezt olyan költői igényességgel megírt és zenére előadott szövegekre is alkalmazzák, amelyek nem slam-szövegek, hanem, teszem azt, versek. A lényeg a zenére mondás.

Kihívás a jazzt, a hip-hopot és a spoken wordöt ötvözni, vagy megvannak a közös gyökereik, nevezőik?

Az énekre történő beszédnek elég sok válfaja van, a legismertebb a rap, ami tökéletesen leköveti a zene ritmusát. Mi megpróbáljuk egy kicsit nehezebb szinten értelmezni ezeket a bevett formákat, gondolatritmusokkal és zenei ritmusokkal próbálkozunk, hajlítjuk a kettőt egymáshoz. Az út két irányból is megközelíthető: egyrészt a szöveg felől, ilyenkor a nyelv határozza meg a zenét, másrészt a zene felől, ilyenkor pedig a zene a szöveget.

A szövegeitek egy részét kortárs versek és slamszövegek adják. Mi alapján választjátok ki, hogy melyeket használjátok fel?

Mivel Pion István és Horváth Kristóf Színész Bob saját költeményeiről van szó, könnyebb a helyzetünk, mintha mások szövegeire kellene zenét találni. Ha a zenekar hoz egy témát, akkor Pion és Bob azonnal meg tudja mondani, hogy van-e rá megfelelő versük, tudnak-e rá megfelelő szöveget írni, ha pedig mi hozunk egyet, akkor a zenekar addig csűri-csavarja a témákat, amíg össze nem jön a kettő. És általában sikerül ezt összehangolni.

Lehetne mondani, hogy egy fontos célkitűzése a zenekarnak a kortárs költészet ilyen módon történő terjesztése?

Sőt, kifejezetten örülünk, hogy a kérdésben már benne van a válasz is.

Olvastam, sok fesztiválon és koncerthelyszínen túl a Nemzeti Színházban is koncerteztetek. Meséljetek erről!

Pion Istvánnak volt egy költői estje, amely a Költők szódával elnevezésű sorozat része volt, és ezeken az estéken szokás volt, hogy zenészeket is hívtak a költő vendégek, így Pionnak köszönhetően játszhattunk a Nemzetiben. Kicsit nehezebb volt összehozni a zenekar teljes létszámát ebben a hatalmas színházban, mint gondoltuk, de végül sikerült. Pótszékezni kellett a Kaszás Attila termet.

A Cseh Tamás Program mit hozott a zenekar életébe?

Egyelőre fellépéseket, de hát előttünk áll egy nagylemez és egy klipforgatás, valamint ennek a közösségi marketingje, amire mind-mind a programból kaptunk segítséget.

Rövid távon belül milyen terveitek vannak még?

Most a legfőbb célunk az, hogy a Cseh Tamás Programban vállalt ügyeket végigvigyük: szeptemberre meg kell jelennie a lemeznek, és készen kell állnia a klipnek is.

Bodor Máté
Forrás: kultura.hu

2015.06.05