A tárlaton a nemzeti könyvtárban őrzött 35 Corvina hiteles másolatait és a kódexekből származó fotóanyagot tekinthetik meg az érdeklődők. A közönség képet alkothat a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek segítségével pedig megismerheti a Corvina történetét és a kódexek gazdag világát – közölte az intézmény az MTI-vel.

Hunyadi Mátyás magyar király könyvtára – korabeli nevén Bibliotheca Corvina vagy Bibliotheca Augusta – az első reneszánsz fejedelmi bibliotéka volt Európának az Alpoktól északra elterülő részén. A körülbelül 2000 kötetet számláló gyűjtemény elsősorban humanista érdeklődést tükrözött: antik szerzők, egyházatyák és kortárs szerzők műveit foglalta magába, az akkoriban értékesnek tartott irodalom és tudás teljességét kívánta felmutatni. A kódexeket részben Itáliából – elsősorban Firenzéből – vásárolták, részben pedig a budai műhelyben állították elő, de bekerültek a királyi könyvtárba korábbi tudományszerető magyarok egykori kötetei is.

A királyi palota reprezentatív részén, a kápolna mellett és a trónterem közelében díszes könyvtárteremben őrizték a pompás állományt, amelynek elemeit egyedi, egyenesen a budai királyi könyvtár számára kifejlesztett, aranyozott bőrkötéssel vagy színes bársonykötéssel vonták be, a kódexek címlapjára Mátyás címerét festették. A királyi könyvtár a török hódítással, 1526-ban és 1541-ben, Buda bevételekor pusztult el végleg, egy részét a törökök Isztambulba vitték. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek még a hódítás előtt Nyugat-Európába kerültek. Ennek köszönhetően ma körülbelül 216 hiteles corvinát ismerünk, ebből Magyarországon 53 kötet található, az OSZK-ban 35-öt őriznek. A kiállítás megrendezését a Corvina Alapítvány támogatta.

Az illusztráción a Pontificale-ből származó miniatúra látható, amely Corvin Mátyás budai miniátor műhelyében készült a király kancellárja, Filipecz János nagyváradi püspök részére. A kódexet a Corvina-műhely vezető mestere, Felix Ragusanus (1450-1517) készítette.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.