A rendszerváltás után 25 évvel

Romsics Ignác előadása a megyei könyvtárban

Május 11-én érkezett Szombathelyről a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárába a budapesti Goethe Intézet Trans/zit ’89 című vándorkiállítása, melyhez kapcsolódóan május 29-én Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész tartott előadást Rendszerváltás Magyarországon 1988-1991 címmel a Baross úton lévő intézmény olvasótermében.

A tárlatot 2014-ben a határnyitás 25. évfordulójára készítették a Goethe Intézet munkatársai. A 18 db. kétnyelvű (magyar és német) tablót tartalmazó kiállítás érdekessége, hogy nem a hivatalosan ismert történetet dolgozza fel, hanem egyes emberek személyes emlékein keresztül mutatja be az 1989 nyarán történt eseményeket. A szereplők egyrészt keletnémet menekülők, akik Magyarországon vártak a lehetőségre, hogy nyugatra mehessenek, másrészt azok a magyarok, akik a menekülttáborok szervezői voltak, vagy egyéb módon segítettek nekik átjutni a határon.

1989 nyara a változás időszaka volt. A vasfüggöny elkezdett átszakadni, NDK polgárok ezrei indultak a szabadság felé, akik Magyarországon szolidaritásra és segítő kezekre találtak. Megható történetek tárulnak elénk a tablók olvasása közben, a retro hatású képek is segítenek felidézni az akkor történteteket.

A vándorkiállításhoz kapcsolódóan került sor Romsics Ignác szereplésére, aki több könyvet is írt a témában, kiváló ismerője ennek a korszaknak. A Rendszerváltás Magyarországon 1988-1991 címet kapott előadás során a professzor úr felvázolta a rendszerváltást előidéző belső és külső okokat: eladósodott az ország, gazdasági hanyatlás indult, és politikai szerkezetváltásra is szükség volt. Illegális folyóiratok születtek, és megindult az ellenzéki mozgolódás.

1985 után kikristályosodtak azok a vonások, melyek a Kádár-korszakot jellemezték, zajlott az utódlási harc. Mindenki tudott róla, de a közvéleményt az utolsó pillanatig sem tájékoztatták. Ez elszívta a párt erőit, mindenki kivárt, és teljes döntésképtelenség lett úrrá a szerveződésben. Mindezek hátterében pedig ott volt még az elemzésképtelenség is, amely kitartott egészen 1988 májusáig. Fontos tanulmányok jelentek meg ekkortájt, amelyek már a változások szükségességét jelezték: a Fordulat és reform Lengyel Lászlótól, valamint Bihari Mihály tollából a Reform és demokrácia.

1988-ban megszületett a 3 legfontosabb ellenzéki szervezet, amelyekből később a rendszerváltás meghatározó szereplői lettek: Lakitelken létrejött a Magyar Demokrata Fórum (MDF), megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ), és megszületett a Szabad Kezdeményezések Hálózata, amelyből később megalakult az SZDSZ. A Magyar Szocialista Munkáspárt is átalakult, Kádár János pozíciói gyengültek.

Utcai megmozdulások indultak meg, amelyekre eddig nem volt példa: 1988. június 27-én tüntetés volt a Hősök terén, és 1988 augusztusában Pécsett is sztrájkoltak. Megerősödtek az ellenzéki mozgolódások, 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).

Az elkövetkező 1989-es évnek több meghatározó erejű eseménye is volt:
- Pozsgay Imre egy rádióbeszédben ellenforradalom helyett népfelkelésnek nevezte át az 1956-os eseményeket;
- június 16.: Nagy Imre és társainak újratemetése;
- július 6.: Kádár János halála;
- június 13.: Megindultak a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások, ahol a fő téma a békés átmenetről szóló megállapodás és a szabad választások előkészítése volt;
- július 14.: Kádár János temetése;
- július 11-13. között George Bush Budapestre látogatott;
- augusztus 19.: Páneurópai piknik;
- szeptember 11.: NDK turisták kiengedése nyugatra;
- október 23.: a Köztársaság kikiáltása a Hősök terén;
- november 9.: leomlott a Berlini fal.

1990-ben szabad parlamenti választásokat írtak ki az országgyűlési képviselők megválasztására, azóta is működik a négyévenkénti választási rendszer. Az MDF a kereszténydemokratákkal és a kisgazdákkal alakított koalíciós kormányt, amit a parlament május 22-én meg is választott. A kormányfő Antall József lett. Mindenki úgy érezte, hogy eljött a szabadság kora, végre érvényesülhet a tehetség, Európa részévé válhatunk.

A neves történész a rendelkezésére álló nagyjából 70 percben alaposan és élvezetesen foglalta össze a rendszerváltás legfontosabb eseményeit, okait. Az elmúlt 25 év tükrében mindenki elgondolkodhatott azon, mit is jelentett számára a rendszerváltás, így valóban gondolatébresztő perceket élhettünk át Romsics professzor úrnak köszönhetően.

Nagy Mária


2015.06.02