Hangulati előkészítés gyanánt sor került válogatott képkockák levetítésére, melyek az élettörténet néhány jellemző epizódját villantották fel. A résztvevők betekinthettek a poéta gyermekkorába, láthatták iskolai dokumentumait, beavatást nyertek Radnóti Miklós magánszférájába, a vetített képekről Gyarmati Fanni és boldog szerelmese mosolyogtak. Közvetett tanúi lehettünk annak is, milyen önfeledten leltek pihenőre a természet lágy ölén.

Sajnos az idillnek korán vége szakadt. Az évek óta dühöngő II. világháborúba Magyarország szükségszerűen sodródott bele. A költő életérzéseit hűen tükrözték a szereplők által felolvasott válogatott dokumentumrészletek. Ebből tudható, milyen aggodalom költözött a szívébe a világháború kitörésének napján. Hitler zsidókkal kapcsolatos álláspontja, majd megvalósuló tervei Radnótit zsidó mivoltában tragikusan érintették. A náci Németországgal való politikai kokettálást, kegyeik hajszolását a magyar belpolitikában erőteljesen érvényesítették. Egymás után születtek a zsidókat korlátozó törvények.

A fokozódó antiszemita hangulat és az annak megfelelő cselekmények mélyen megalázták Radnótit, aki ennek ellenére nem tagadta meg magyarságát. A korszellem hatására „elaljasult ember”, mely a megvalósulni látszó területi revízió reményében emberségét ordas eszmékre cserélte, költőnket nem tántorította el humanista meggyőződésétől. Többször volt kénytelen osztozni a munkaszolgálatosok keserű sorsában: nehéz fizikai munkának, brutális bánásmódnak, valamint lelki terrornak volt kitéve, s bár kezdetben még megnyílt a tábor kapuja, csak idő kérdése volt, mikor záródik be véglegesen a hazatérés útja.

Sorsa a jugoszláviai Bori táborba vetette. A kilátástalan körülmények sem csavarták ki kezéből a tollat, számos költeményt vetett papírra a láger körülményei között. A háború utolsó szakaszában a németek a tábor kiürítésére kényszerültek, s megkezdődött a foglyok „halálmenete”. A kimerült, elgyötört embereket a Bakonyon keresztül hajszolták a nyugati határszél irányába. Az elfáradás, a sorból való kidőlés a halálos ítélettel volt egyenlő. Az „erőltetett menet” költőnk szenvedéseinek Abda határában sortűzzel vetett véget.

A Hangraforgó együttes által megzenésített költői életmű ismét felejthetetlen élményben részesítette az érdeklődőket, a klubhelyiséget az ének és a hangszerek uralták, tökéletes harmóniába olvadva össze. Csodálatos hegedű-, gitár- és furulyaszóban gyönyörködhettek a jelenlévők, az előadók, Faggyas László és F. Sipos Bea mély átéléssel tolmácsolták a költői üzenetet.

A fenyegető vész drámaiságát megdöbbentő erővel adta vissza a hegedű és gitár felfokozott hangereje és helyenkénti szaggatottsága. Az elhangzott zenei anyag – tulajdonképpen – három koncert tematikáját tekintve a záróaktust képviselné, mégsem beszélhetünk lezártságról, mert a júniusban sorra kerülő Hangraforgó est a XX. század harci témájú repertoárjából merít. Ez kapcsolódik a tavasszal elhangzott katonaének összeállításhoz, a műsortrilógia így teljesedik ki kerek egésszé.

Csiszár Antal
Fotók: Molnár György, a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: A Hangraforgó együttes koncertje a megyei könyvtárban

43 kép