„A varázsfuvola Mozart szellemi végrendelete.” – írta Bruno Walter világhírű német karmester és komponista. 1791. szeptember 30-án mutatták be Bécsben, és a mű azóta is foglalkoztatja az embereket, mint egy megfejtendő rejtély. Egyszerre vígopera és mély jelentésű mítosz, olyan sokszínű, mint maga az élet.

Már sokféleképpen értelmezték az Éj Királynője és Sarastro, Pamina és Tamino, illetve Papagena és Papageno kettőseit. Talán nem véletlen, hogy a fiatal szerelmespár mindkét tagjának neve az anima – lélek szót rejti. A bájos és tréfás „madárember” páros a földi jelleget képviseli. Míg a legnehezebben megragadható és legmagasabb szintet kifejező páros, az Éj Királynője és Sarastro pedig az éghez kapcsolható. A két szerelmes próbái ezért egy kulcsban az ég és föld közé kifeszített emberi lélek fejlődési útját szimbolizálják.

„Ó, Mozart, halhatatlan Mozart – egy tisztább, jobb, boldogabb életnek mily sok, mily végtelenül sok örökké megmaradó nyomát vésted be muzsikáddal mindnyájunk lelkébe!” – írta Franz Schubert. A honfitárs zeneszerző értő gondolatait akár instrukciónak is vehetik azok a rendezők, akik A varázsfuvolához nyúlnak. A mű és szerzője kötelez. Mégis az alkotóknak szükségük van a művészi szabadságra is, hogy élő színház születhessen. A kettő harmonikus ötvözete hozhat igazán szép eredményt.

Győrben nem először mutatják be az operát, hiszen 2013-ban már egy keresztmetszetet láthatott az elsősorban iskolai csoportokból álló közönség a történet megértését segítő narrációk beépítésével, játékos zenekari ismertetővel. Néhány győri művész már akkor részese volt az előadásnak. Most a teljes előadáshoz az ország több pontjáról, többek között a fővárosból is hívtak énekeseket, így egy igazán ígéretes csapat állt össze a nagyszerű feladatra.

A színpadkép és a jelmezek egy olyan rendezői koncepciót tükröznek, mely igyekszik hűen közvetíteni Mozart világát, játékosságát, költőiségét. Mégis kapcsolatot tart a jelenkorral, megőrizve a fiatalos frissességet. A humor is helyet kap Szűcs Gábor rendezésében, ami szintén megidézi a szerző szellemét.

A legtöbb karaktert kettős szereposztásban játsszák. Ami bizonyos, hogy néhány név garanciát jelenthet a győri közönség számára. Az öreg pap szerepében Bede-Fazekas Csabát láthatjuk, akinek művészi munkáját idén Kossuth-díjjal köszönték meg. Az ő jelenléte most is az egyik legerősebb a színpadon. Medveczky Ádám és Silló István kiváló karmesterek, mindketten nagy gonddal és szakértelemmel nyúlnak Mozart muzsikájához. Sarastro szerepében Rácz István nagy tapasztalattal rendelkező basszistát üdvözölhetjük, aki mellett második szereposztásként a győri Szabó Balázs is lehetőséget kapott a nagy kihívást jelentő karakter megformálásában. Tamino egyik szereposztásában László Boldizsárt láthatjuk, aki a Cotton Club Singers alapító tagja volt, majd 3 év alatt 6 színház 11 opera és 3 operett tenor főszerepét játszotta el. Jelenleg is több városban énekel főszerepeket, többek között a Magyar Állami Operaházban Puccini Pillangókisasszonyában Pinkertont. Pamina szerepét egyik szereposztásban a gyönyörű hangú és magabiztosan éneklő Nánási Helga játssza. A Papageno szerepében remeklő Vincze Gábor Pétert már jól ismerik a győriek. És bizonyára a két Papagenát, Kovács Évát és Rendes Ágnest is a szívükbe fogadják majd, mint ahogyan a többi nagyszerű énekest is, akiket most nem említünk név szerint.

Reméljük, Mozart csodálatos operája minden nézőnek szép élményeket szerez majd. És talán kicsit többet is, hisz ahogy Liebner János zenetudós fogalmazta meg: „A varázsfuvola tükör: önmagát látja, aki belenéz; és amit csak keres, mindent megtalál benne. Teljes, zárt világkép, az univerzum tükre.”

A varázsfuvola operájának teljes színlapja a Győri Nemzeti Színház oldalán tekinthető meg.

Szabados Éva
Fotók: Lakatos Krisztián

Fotógaléria: Mozart: A varázsfuvola – A Győri Nemzeti Színházban

43 kép