Hancz Gábor újságíró vállalkozása Győrsövényház történetének feltérképezésére irányult. Könyvbemutatójára március 25-én, délután 17 órakor került sor a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtára muzeális gyűjteményének termében, ahol a szerzőt Dr. Horváth József, az intézmény igazgatóhelyettese kérdezte. Bevezetésként az igazgatóhelyettes úr a helytörténet Győr-Moson-Sopron megyei helyzetéről, eredményeiről adott részletes tájékoztatást, hogy a jelenlévők megfelelően értékelhessék a bemutatásra került kötetet, valamint alkotója teljesítményét.

Győrsövényház falu Győrtől mintegy 25-30 km-re fekszik. Hancz Gábor első kötete az 1840 és 1896 közötti időszakot fogja át, a folytatás feltehetően 1896-tól az 1920-as évekig terjed majd. A könyv nem követi a magyar politikai történelemben a szokásos korszakolást, ezt pótlandó a szerző könyvét a magyar történelem kiemelkedő évszámainak felsorolásával egészítette ki. Miért döntött az 1840-es év, mint a kötet nyitó évszáma mellett? Győrsövényház ekkor kapott új földesurat a Fricke család képviseletében. A források tanúsága szerint a jobbágyi élet tovább folyt a „megszokott” kerékvágásában: a korábbi gazda idejére jellemző volt a jobbágy-földesúr közötti pereskedés a legelők tárgyában, ezen a téren az új birtokos megjelenése sem okozott változást.

A helytörténészek három jelentős „kútfőt” vallathatnak: átnézhetik a megyei levéltári iratokat, az egyházmegyei levéltárban fellelhető dokumentumokat, valamint a modern időszakban egyre szaporodó sajtótermékekből áshatnak elő adalékokat. A történész így afféle „puzzle játék” módjára rakja össze mozaikjaiból a kerek történetet. Hancz Gábor figyelemreméltóan élt a könyvtár digitalizált adattára felhasználásának lehetőségével.

Az egyes fejezetek terjedelmét a fellelhető források mennyisége, valamint az adott korszak jelentősége szabta meg. Mivel az 1848-as forradalom történetével számos tudós behatóan foglalkozott, és a megyében is voltak csaták, csapatmozgások, ezért ez az alfejezet a legrészletesebb. Név szerint felsorolja mindazon személyeket, akik Győrsövényházról és környékéről vonultak be a Honvédséghez, a katonák bemutatásánál – személyes adataik mellett – kitér például testmagasságuk ismertetésére is. Tette abból a célból, hogy a mai népesség beazonosíthassa esetleges őseit, a testmagasságok pedig a XIX. század emberének átlagos termetéről tájékoztatnak (a mai ember átlagos magassága néhány centivel ezeket felülmúlja).

A mű értéke, hogy igyekezett az adott periódust minél több szempontból – a lehető teljességre törekedve – bemutatni. Távolról sem ragadt le a politikatörténet horizontján, hanem a mindennapi élet megrajzolására törekedett. Számos elszármazott sövényházi gyökerű ember futott be jelentős nemzetközi karriert.

A beszélgetés tekintélyes számú érdeklődő közönség előtt zajlott, az előadás végén pedig Hancz Gábor készségesen válaszolt a feltett kérdésekre. Az igazgatóhelyettes úr záró gondolatai előrevetítették a következő író-olvasó találkozó témáját, ahol várhatóan Nyúl község helytörténeti feldolgozása kerül terítékre. Két szerzőt fognak köszönteni és beszélgetésre invitálni. Annak a reményének is hangot adott – mivel egyre többen foglalkoznak helytörténettel –, hogy kialakulhat egy olyan alkotóműhely, amely lehetőséget ad szakmai gondolatok termékeny cseréjére.

Csiszár Antal
Fotó: Antaliné Hujter Szilvia