Kecskemét egyik ékessége az 1902-1903-ban épült Cifrapalota. Itt található a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye, mely kategóriájában az egyik legnagyobb és legjelentősebb Magyarországon. Fő gyűjtési területévé a 20. század első felének magyar művészete vált, miután olyan kiemelkedő magángyűjtemények anyagai lettek a részei, mint Nemes Marcellé és Wolfner Józsefé (Farkas István és Glücks Ferenc által is folytatva). Maguk az említett műgyűjtők is zsidó származásúak voltak, így talán nem is annyira meglepő, hogy általuk, illetve a későbbi vásárlások nyomán számos magyar zsidó festő és szobrász alkotása került a kecskeméti múzeumba.

„Annak tisztázására, mit jelent a magyar zsidó képzőművészet, attól a kortól kell kiindulni, amikor kettéválik a zsidó vallás művészete és a zsidó származású művészek világi tárgyú festészete. A magyarországi zsidó vallás művészete ugyanúgy része a magyar művészettörténetnek, mint a magyarországi katolikus, református, evangélikus, unitárius, a szerb, görögkeleti vagy az erdélyi szombatosok művészete. A ’probléma’ a világi képzőművészeti műfajok elterjedésével kezdődik.” (S. Nagy Katalin) Bár a magyar zsidó művészet mibenlétéről sokat vitatkoznak, a fogalom pontos definiálhatóságának hiánya ellenére is számos olyan alkotót sorolhatunk fel (pl. Ámos Imre, Anna Margit, Bálint Rezső, Bokros Birmann Dezső, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Farkas István, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Perlrott Csaba Vilmos, Pór Bertalan, Zádor István, Ziffer Sándor), akinek a kecskeméti gyűjteményében őrzött műveit szakmai színvonala alapján (is) méltónak találhatunk arra, hogy egy a kulturális értékekre hangsúlyt fektető holokauszt megemlékezés keretében bemutassuk.

A kiállításhoz kétnyelvű (angol-magyar) könyvkatalógus jelent meg, mely az összes kiállított mű színes reprodukcióját tartalmazza, illetve az ifj. Gyergyádesz László művészettörténész által írt részletes tanulmányban olvashatunk a magyar zsidó festészet aranykoráról, a kecskeméti képzőművészeti gyűjteményről és annak alkotóiról, remekműveiről, sőt emellett bepillantást nyerhetünk a kecskeméti zsidóság múltjába, megismerkedhetünk egykori zsinagógáikkal, s kiemelten a magyar zsidó építészet Kecskeméten látható századfordulós-szecessziós emlékeivel, így például a Cifrapalotával. A Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából megjelent 104 oldalas, igényes kivitelezésű kiadvány 67 színes reprodukciót, köztük archív felvételeket is tartalmaz.

A Megőrzött kulturális emlékeink a holokauszt után kiállítás február 28-ig, szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható.

Fotók: Csendes Richárd

Fotógaléria: Kiállítás a Zsinagóga Vasilescu Gyűjteményében

22 kép