Pozsonyi tanárai közül Gácser Leó volt a legnagyobb hatással rá, miatta ment Pannonhalmára is – unokatestvére, Czuczor István is követvén példáját 1817-ben beléptek a Szent Benedek-rendbe. Ekkor kapta Jedlik az Anianus magyarosan az Ányos, Czuczor pedig a Gergely nevet. 1819-től a győri líceumban, 1821-22-ben Pannonhalmán tanult. 1822-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen. 1823-25-ig teológiát tanult Pannonhalmán, 1825-ben szentelték pappá.

1825-től a győri bencés líceumban a természettan, természetrajz és mezei gazdászattan, 1831-40-ben a pozsonyi királyi akadémián a természettan tanára volt. Nyaranta tanulmányi utakat tett Ausztriába.

1844-ben kihirdetették azt a törvény, amely szerint magyar lett a tanítás nyelve. Nagy nehézséget okozott azonban az egységes magyar műszavak hiánya, ezért először a magyar tudományos nyelvet kellett kialakítani, mielőtt a rendelkezést teljes egészében végre lehetett volna hajtani. Jedlik is részt vett ebben a munkában, elkezdte megalkotni a magyar műszaki és természettudományos nyelvhez szükséges szakszavakat. Példaképpen néhány Jedlik kezdeményezte szó, amelyek ma is használatosak: dugattyú, haladvány, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, osztógép, dörzsvillanyosság, fénytöréstan, hangszekrény, hullámhossz, hullámvölgy, kilométer, léggömb.

Az 1848-49-es szabadságharc idején beállt nemzetőrnek, azonban a szabadságharc után nem találta helyét. Újra tanított, de csak német nyelven tehette ezt. Ezekben az években több időt töltött találmányaival és tankönyvek írásával. 1840 és 1878 között a pesti egyetemen fizikát tanított, 1846-49-ben a bölcsészettudományi kar dékánja, 1863-64-ben az egyetem rektora volt.

Az idő teltével barátai váratlan halála (Czuczor Gergely 1866, Eötvös József 1871) figyelmeztette életének rövidségére, így egyre inkább visszavonult, hogy saját kutatásainak élhessen. 1878-ban egyetemi professzori helyét az akkor 30 éves Eötvös Lóránd vette át. A győri rendházba vonult nyugdíjba, ahol szellemi frissességét megőrizve folytatta a munkáját, amennyire egészsége és a szűk hely engedte. 1895-ben, hosszú és sikeres élet után hunyt el. Halála után első nyughelye a régi, úgynevezett Belvárosi temető bencés kriptája volt, ezután áttelepítették az Újtemetőbe, majd 1942-ben került jelenlegi helyére, a díszsírhelyre.

Jedlik Ányos eleinte kémiával, elektromosságtannal és optikai kérdésekkel foglalkozott. 1826-ban szódavízgyártó gépet szerkesztett, ennek alapján hozták létre az első magyarországi szikvízüzemet, amely azonban hamar csődbe ment. Legjelentősebb eredményeit az elektromosság vizsgálatában érte el, melynek során feltalálta a dinamógép elvét. 1827-28-ban állította elő az első, tisztán az elektromágneses hatás alapján működő forgómotort (villamdelejes forgony). Ezzel 6 évvel előzte meg az első, gyakorlatban használt forgómotort. Készülékét továbbfejlesztve 1855-ben megszerkesztette a villamos motorkocsi elődjét.

Az 1850-es években fénytani kutatásaihoz különleges finomságú optikai rácsosztó gépet készített, melynek meghajtására fejlesztette ki az „egysarki villámindító”-ját, ezzel felfedezte a dinamóelektromos elvet. Okmányszerűen bizonyítható, hogy Jedlik a dinamóelvet Werner Siemens és Sir Charles Wheatstone előtt legalább hat évvel felismerte. Harmadik nagy jelentőségű találmánya a nagy kapacitású elektromos sűrítő (csöves villámfeszítő), a későbbi lökésgenerátorok előfutára. Találmányáért Siemens javaslatára az 1873-as bécsi világkiállítás „Haladásért” érmét kapta. Számos egyéb kitüntetés tulajdonosa volt.

Emlékét ápolja a nevét viselő Jedlik Ányos Társaság, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban a Társaság által létrehozott állandó Jedlik kiállítás, a ma Szlovákiában található szülőfalujának, Szimőnek (szlovákul Zemné) Jedlik múzeuma, valamint a nevét viselő oktatási intézmények, közterületek. A Magyar Elektrotechnikai Múzeum Jedlik-terme. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és vele párhuzamosan a szímői Jedlik Ányos Társaság évente egy alkalommal Jedlik-díjakat oszt ki.

Nagy Mária

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.