Amit Mérő László kiemelt, hogy mindkettő fontos, és hogy tudományos felfedezések esetében általában mindkettő szerepet játszik. Ezt példázza Friedrich August (Von Stradonitz) Kekulé is, aki igen különös módon fejtette meg a benzol titkát.

Kekulé „álma”
A szénhidrogének szerkezeti felépítését már megoldották, de a benzol titkát nem sikerült felderíteni… Évek múltak el, míg sikerült a dolog nyitjára bukkanni. 1865-ben Kekulé oldotta meg a talányt. Az anekdota szerint – amelyet különben Kekulé is megerősített – gondolkodva-álmodozva maga elé képzelte a kígyóként tekeredő, ficánkoló szénláncot, majd észrevette, hogy az egyik kígyócska hirtelen – akár az alkimisták sárkánya – megragadta saját farkát, s karikaként villózva, szédítő sebességgel forogni kezdett. Állítólag ekkor döbbent rá, hogy a benzol (C6H6) szerkezetében a szénatomok gyűrűként kapcsolódnak össze.
                                                                                                                                                                                                   (Forrás: members.iif.hu)

Mérő László azt az alapkérdést is felvetette, hogy egyáltalán mi is a gondolkodás. Hogyan lehet a világ egy olyan igazságát megismerni, ahol nem segítenek az érzékszervek? Például honnan tudjuk, hogy a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva? Hozzátette, hogy a buddhizmusban a tudatot is egy „érzékszervnek” tekintik...
Óhatatlanul eszembe jut, hogy nemrégiben Vekerdy Tamás a vele készült interjúban mit is mondott a jobb agyféltekével kapcsolatban, amelyhez általában a nem racionális gondolkodást is kötik:

„...az lenne jó, ha a jövő embere olyan ember lenne, aki használja a jobb agyféltekéjét, a művészeti, egészben látó, érzelmekkel teli féltekét, és nemcsak a balféltekét, amely hideg, logikus, könnyen hazudik, nincs humora, satöbbi. Éljünk az ún. corpus callosum adta lehetőséggel. Ez egy kis gerendácska a két félteke között. Mert az reprezentálja a teljes embert, ha mind a két félteke működik, egymást kiegyensúlyozva.”

Mérő László előadása után felmerült a kérdés, hogy a műszaki oktatásban hogyan jelenjen meg a nem racionális gondolkodás. A nagy tudósok példáját elnézve mindenképp jövőbe mutató, ha legalább ugyanolyan értékesnek tekintjük, mint a racionális gondolkodást.
Az aszimmetrikus agyféltekékhez kapcsolódó kétféle gondolkodással kapcsolatban Hámori József agykutatót mindenképpen érdemes idézni:

„A bal félteke logikus és analitikus. A logika időnként borzasztóan veszélyes, mert nem mindig azonos a teljes realitással. A szűkre szabott logika gyakran téveszméken alapuló láncolat, ami inkább az ’irracionális’, egyben holisztikus jobb félteke bizonyos előnyeit mutatja; ugyanakkor logikára persze szükség van. A bal félteke inkább algebrikus, míg a jobb félteke geometrikus, hiszen ez a ’jobban’ látó félteke.
A képzelőerő és a kreativitás az agynak az a két egyformán kiemelkedő tulajdonsága, ami csak az emberben van jelen, ugyanakkor elsősorban jobb féltekés. Ezzel kapcsolatos az is, hogy a humorérzék, ami közvetlenül kapcsolódik a kreativitáshoz is, a jobb félteke tulajdonsága. A képzelőerő és a kreativitás jobb féltekéhez kötöttsége egyébként azt is jelenti, hogy ha új dolgokat próbálunk kitalálni, hipotéziseket teszünk fel, erre a bal félteke nem alkalmas, csakis a jobb félteke. A jobb félteke kialakít egy hipotézist, majd átküldi a bal féltekének, az raktározza, és innen kezdve úgy dolgozik vele, mintha a sajátja lenne. A két félteke között tehát együttműködés van.”
                                                                                                                                                                                                      (Forrás: www.dura.hu)

Az oktatás minden területén hasznos figyelmet szentelni az agykutatók, pszichológusok által egyértelműen megfogalmazott kettősségről, mely az emberben az agyféltekékben is megnyilvánul, hogy a fiatalok, bármilyen hivatást is válasszanak, kiteljesedhessenek benne. És ehhez szükség van mind a racionális, logikus, mind pedig az intuitív gondolkodás fejlesztésére. Ez utóbbinak egyik kiváló eszköze a művészeti oktatás, mint azt Freund Tamás agykutató több előadásában is hangsúlyozta.

„Intuíción nem az érzékek változó tanúságát, vagy a helytelenül társító képzelet csalóka ítéletét értem, hanem egy tiszta és figyelmes elmének annyira könnyű és határozott felfogását, hogy ahhoz, amit megértünk, semmiféle további kétely nem fér.” (René Descartes) 

Szabados Éva