A határ mindkét oldalán nemzeti park található. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkot 1991-ben azzal a céllal alakították ki, hogy az utókor számára megőrizze e táj egyedülálló természeti kincseit és bemutassa természeti értékeit. Sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt az eurázsiai füves pusztai élőhelyek hírnökének számít. A földkéreg mozgása következtében – a pleisztocén korban, 20 ezer éve – jött létre az észak-dél irányú süllyedék, amelyben összegyűltek a környék vizei. Vízfelületének kiterjedését gyakran változtatta, a történelem során többször kiszáradt, máskor fenékig befagyott, emiatt a halállomány nagy része elpusztult. Olyan is előfordult, hogy Balaton méretűre duzzadt. A Fertő tavat „Lacus Peiso” néven ismerték a rómaiak (akik használták a környék meleg vizű forrásait), mint a Keleti-Alpok lábánál elterülő sztyepptavat. Nevének jelentése: mocsaras rét, tó, vizesen csillogó, agyagos, sáros hely.

A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális sós tavak legnyugatibb képviselője, mivel a vízben magas a sótartalom, mintegy 2 kg köbméterenként. Az élővilágát alkotó növények és állatok kedvelik vagy eltűrik a sós vizet. Az Alpok, a Kárpátok és a magyar Alföld között fekszik, az osztrák-magyar határon, a Lajta-hegység és a Soproni-hegység határolja. A nádasokkal együtt 310 km2, melynek 1921 óta csak kisebb része tartozik Magyarországhoz. Hossza 36 km, szélessége 7-15 km, vize nagyon sekély (átlagos vízmélysége 1 méter, de sehol sem haladja meg a 2 métert). A tavat elsősorban a csapadékvíz és a Rákos-patak táplálja. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hansági-főcsatorna vezeti el. Felszínét gyakran borzolják az erős szelek. A vízszint ingadozásában nagy szerepet játszik az itt uralkodó É-ÉNy-i szél. A sekély víz miatt időnként kialakulhat egy furcsa jelenség: ha a szél több napig egy irányból fúj, akkor amerre fújja a vizet, ott magasabb a vízszint. A tó környéke a Kisalföldhöz tartozik, de keleti partja inkább az Alföldre hasonlít.

A XX. század első harmadában a tó és a Hanság lecsapolása, szabályozása miatt a part mentén megjelent a nádas, amely sok vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételt. Napjainkban jelentős részét nádas borítja, emiatt madárvilága igen gazdag, 250-féle fajt tartanak nyilván, itt van Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma. Számos költöző szárnyas vonulási útjában pihenőhelyként szerepel. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém, a nyári lúd és különböző énekesmadarak. Olyan ritka madarak is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, vörös gém, réti sas és a kékes rétihéja. A tó legértékesebb halai a réti csík, a csuka, a süllő, a lápi póc, a compó és a garda. Sok benne a ponty és az angolna, de a halászat ma már kevésbé jellemző, mint régen. A halászok az időjárásra is következtetnek a halak viselkedéséből: ha napnyugtakor sokat ugrik a hal, akkor másnap szél vagy eső lesz. Ha viszont napközben ugrik sokat, akkor már egy-két óra múlva feltámadhat a szél, kitörhet a vihar. Ha mélyebbre igyekszik a hal, akkor hideg várható.

Különböző éghajlati hatások érvényesülnek itt, ezért nemcsak a földrajzi, hanem állat- és növényföldrajzi határok is találkoznak. A pusztai réteken ritka növényeket láthatunk, itt él a boldogasszony-papucsa, a légybangó, a tarka- és a törpe nőszirom. A pusztákon legelésző szürkemarhák, a rackanyáj és a szikesek növény- és állatvilága a táj kiemelkedő értékei közé tartoznak. Az itt élők munkáját meghatározták a kedvező természeti adottságok és azok felhasználása a mindennapi életben: halászat, nádgazdálkodás, állattenyésztés, szőlőtermesztés és kézműipar. Jelenleg a borászkodás, az egészségügyi szolgáltatások (fogászat), a gyógyüdültetés és a vendéglátás a jellemző bevételi forrás. A tó környéki dombokon szőlőművelést végeznek, sok rendezvény kapcsolódik ehhez: a Soproni Borünnep, az Ezer bor ünnepe, Nyitott pincék (Eisenstadt), a Szüreti Napok Balfon, Nagycenken.

A nemzeti park nemcsak természeti értékeiről híres. Területén sok szép látnivaló található: kastélyok, falumúzeum, kőfejtő és régi parasztházak. Utoljára az Esterházy és a Széchenyi családnak voltak birtokai a tó környékén, Fertőd legszebb barokk épülete az Esterházy-kastély. A 18. században több mint egy évtizedet töltött itt Joseph Haydn udvari zenészként. Napjainkban is gyönyörű koncerteket rendeznek a tükörteremben. Eisenstadt (Kismarton) gyönyörű barokk kastélyát Esterházy Pál építtette a 17. században. Nagycenken is szép kastély található, ahol Széchenyi István emlékmúzeumot alakítottak ki. A családi sírboltban helyezték örök nyugalomra a legnagyobb magyart. Itt van Európa legszebb hársfasora és a nagycenki múzeumvasút is. Fertőszéplakon a paraszt-barokk népi építészet szép példája az öt tájház a Fő utcán, ahol igyekeztek megőrizni a régi falusi építészet jellegzetes háztípusait és tárgyait. Hegykő termálvizét gyógyvízzé minősítették, amely mozgásszervi, bőrgyógyászati és nőgyógyászati, valamint urológiai gyulladások kezelésére alkalmas. Itt található az ország legszebb pestis emlékműve.

Fertőrákos az osztrák határ mellett fekszik, melynek híressége az egykori mészkőbánya, ma Barlangszínház, amely a világörökség része. Itt van Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kőfejtője, amelyet 1948-ig műveltek. A Pannon-tenger hullámzott itt évmilliókkal ezelőtt, és az akkori csigák, kagylók mészvázából épült fel a Lajta-mészkő, kitűnően faragható anyagát a bécsi és soproni épületekhez használták fel. A kőfejtő falában ma is megtalálhatók az egykori tengeri állatok maradványai. Egyedülálló geológiai, őslénytani és kultúrtörténeti értékek kerülnek a területén bemutatásra. A barlang – melyet nemrég felújítottak – nagyon jó akusztikával rendelkezik, júniustól szeptemberig koncerteket, színházi előadásokat rendeznek itt. A különleges hangulatú barlangszínházat az ország legmodernebb fény- és hangtechnikájával látták el, a nézőtéren lévő székeket pedig ülésfűtéssel. A felszínen tanösvényt alakítottak ki, amely bemutatja a kőfejtő és a Fertő-táj különleges élővilágát, valamint a kőbányászat történetét.

A Fertő hazai részét már 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, 1989-től pedig Európa nemzetközi jelentőségű vadvizei között tartják számon. A természetvédelmi szakemberek összehangoltan végzik munkájukat. A két nemzeti park összterülete: 33 ezer hektár, ebből 23500 hektár esik hazánk területére. A magyar igazgatóság székhelye, centruma a Sarródon épített Kócsagvár. A Hanság a Fertő-tájat keleti irányban határolja, lápterülete egykor összefüggött a tóval, mára kultúrtájjá alakult át. A Fertő-Hanság Nemzeti Park területei: a Fertő-táj, a Hanság és a Répce-menti rétek.

A Fertő tó környéke jó szívvel ajánlható kirándulóhely a kerékpárosok számára is, mert a táj szép és hangulatos. A vállalkozó kedvűek akár körbe is kerékpározhatják (több mint 100 km), az utak a tó közvetlen közelében futnak. Nyáron fürödni lehet a kellemes hőmérsékletű vízben, vagy más vízi sportot űzhetünk. A Fertő Közép-Európa egyik legkönnyebben felmelegedő vizű tava a Balaton mellett, hőmérséklete nyaranta a 30 fokot is elérheti. Érdemes felkeresni ezt a tavunkat is, nemcsak a „magyar tenger”-t!

Sulyok Attiláné

Források: Dr. Bodnár László: Kárpát-térség nemzeti parkjai (2015); Dr. Bodor Péter: Kerékpárral a Fertő tó körül (Bp, 1993); wikipédia; termeszeti-ertekek.eoldal.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép.