Győr Megyei Jogú Város Levéltára új kiadványainak bemutatóját Bana József levéltár-igazgató úr nyitotta meg, köszöntve a jelen lévő szerzőket, miként a kötetek megjelentetését segítőket is. Kiemelte: immár hagyománnyá vált, hogy a Győri Könyvszalon időpontjához igazodva jelennek meg az intézmény kiadványai, így minden évben akad egy-két bemutatásra érdemes új kötet – ez évben viszont egyszerre három megjelenésének örülhetünk.

A kötetek tartalmának időrendjét követve először Dominkovits Péter soproni levéltár-igazgató új kötetéről esett szó. A Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái IX. 1642-1646 című kiadvány azon sikeres és fontos sorozat újabb darabja, mely 2001-ben indult útjára, az 1600-tól vezetett győri jegyzőkönyvek regesztáinak – azaz rövid tartalmi kivonatainak – közreadásával, és – amint az idézett címben jelzett időhatárból is látható – immár közel fél évszázad több ezer bejegyzésének rövid (sőt nem ritkán bővebb) tartalmi kivonatát teszi elérhetővé a korszak iránt érdeklődők számára. Szinte lehetetlen felsorolni, hány téma kutatásához nyújtanak segítséget ezek a kötetek: a jogtörténet, a várostörténet vagy a helyi társadalom múltjának kutatói ugyanúgy haszonnal forgathatják e kiadványokat, mint pl. a történeti néprajz iránt érdeklődők. A korszak mindennapi életének hű tükrei ezek a bejegyzések, melyekből – természetesen sok egyéb érdekesség mellett – képet kapunk pl. arról is, min vesztek össze esetenként a szomszédasszonyok, vagy éppen a szili vásárban időző győriek; vagy hogy milyen pereskedés támadt egy-egy végrendelet végrehajtása körül. De nem kerülhetik meg e kötet(ek) használatát a családjuk múltja iránt érdeklődők sem: hiszen előfordulhat, hogy egy perben tanúként hallgatták ki valamelyik ősüket, vagy éppen az egyik pereskedő fél szomszédjaként említtetnek. A személynév- és helynévmutatóval ellátott, a névváltozatokra is utaló kötet ebben is nagy segítségére lehet minden kutatónak és érdeklődőnek.

A másodikként bemutatott kötet Lőcsei fehér asszony címmel, Legenda és valóság alcímmel látott napvilágot. Szerzője Barna Attila jogtörténész, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, aki hatalmas és szerteágazó kutatásainak eredményét adja e kiadványban, törekedve – amint azt az alcím is jelzi – a legenda és a valóság szétválasztására. Az előbbit – amint azt a felhasznált irodalom jegyzékéből is láthatjuk – jó néhányan gyarapították az elmúlt századokban: Jókai Mór közismert regénye mellett pl. a történész Thaly Kálmánt is e szerzők közé sorolhatjuk. A helytörténészek közül is többen – így az egykoron győri levéltár-igazgatóként működő Lengyel Alfréd, vagy még korábban a Szepességből Győrbe került Lám Frigyes – foglalkoztak e témával, összefoglaló jellegű munka azonban ez idáig még nem született. Ezért tartom nagyon fontosnak Barna Attila jelen kötetét, aki a nyomtatásban már hozzáférhető adatok összegyűjtésén túl kiterjedt levéltári kutatómunkát is végzett – győri, mosonmagyaróvári és budapesti levéltárakban. A jegyzetekkel bőségesen ellátott tanulmány mellett újonnan felfedezett források közlésére is vállalkozik a kötet, mely értékes illusztrációival is felkeltheti az érdeklődők figyelmét. Figyelemre méltó továbbá a kiadványban található mintegy hat oldal terjedelmű angol nyelvű összefoglaló, mely a magyarul nem tudók számára is lehetővé teszi a tanulmány tartalmának megismerését.

A legtöbb érdeklődőt valószínűleg Torma Attila Győr a II. világháború sodrásában című kötete vonzotta a bemutatóra. A nyugalmazott középiskolai tanár szerző érdekes témát választott kötete tárgyául: a „hátország” életét vizsgálta; azt, hogyan érintette a város lakosságát a világháború. A német megszállás alá került város élete, az itt működő hadiüzemek helyzetének megváltozása ugyanúgy tárgya a kötetnek, miként pl. a polgári lakosság Németországba telepítése – melyről eddig alig tudtunk valamit. Torma Attila a helyi források – főként az időszaki sajtó – átnézése, valamint a levéltári dokumentumok felkutatása mellett felkereste azon két németországi települést – Irlbach, ill. Strasskirchen – is, ahol több száz fős győri kolónia működött, és gyűjtött adatokat a győriek ottlétére, a leszármazottakkal is beszélgetve; de talált írott forrásokat is – így pl. egy kéziratos naplót – e téma kutatásához. Önálló fejezetet kapott munkájában a város életének újjászervezése, valamint az elhurcolt, ill. elmenekült lakosság visszatérése is. A kötet értékét növelik a függelékben közzétett források és visszaemlékezések, miként a 45 kép, a 16 ábra és a 3 térképvázlat is. Az értékes kiadványt – melynek használatát a részletes tartalomjegyzék mellett névmutató is segíti – jó szívvel ajánlhatom minden, a második világháború kora iránt érdeklődő olvasónak.

Végezetül egy – a bemutató során is elhangzott – tényre szeretném a figyelmet felhívni! Dominkovits Péter fentebb ismertetett kötete a Városi Levéltári Füzetek sorozatának 15. darabjaként jelent meg; míg a másik két munka a Győri Tanulmányok Füzetek sorozatában látott napvilágot, annak 15., ill. 16. darabjaként. Vagyis: e két sorozat részeként eddig 31 kiadvány került az olvasókhoz – egy bő két évtizeddel ezelőtt újjászervezett intézmény kiadásában. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a Győri Tanulmányok sorozata is itt – a levéltár dolgozóinak közreműködésével – készül, megállapíthatjuk: tiszteletre méltó Győr Megyei Jogú Város Levéltárának kiadványtermése!

Ez utóbbit állapíthatjuk meg a Győri Egyházmegyei Levéltár esetében is: a most bemutatott két kiadvány a Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, Feldolgozások sorozatának 19., ill. 20. darabjaként jelent meg. (Ne feledjük: ezen – többnyire 2-3 munkatárssal működő – intézményt 2000-ben alapította a Győri Püspökség!)

Amíg Győr Megyei Jogú Város Levéltára a szerzők aktív közreműködésével, hangulatos és tartalmas beszélgetés keretében mutatta be három új kötetét, a Győri Egyházmegyei Levéltár egy másik módját választotta a bemutatásnak: két országosan elismert egyetemi oktatót kért fel a laudáció megtartására. Így a jelen lévő szerzők inkább csak csendes szemlélői voltak a rendezvénynek; a hallgatóság viszont két tudományos értékű előadással lett gazdagabb.

Először Tringli István tanár úr szólt Dreska Gábor új kötetéről, pontosabban annak kapcsán az egész vállalkozásról. A Pannonhalmi Konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára IV. (1500-1526) című kötet ugyanis egy nagyívű sorozat záró darabja: ezzel jut el a Szerző a 13. század közepi kezdetektől Mohácsig – mely a magyarországi diplomatikában a középkori okleveles gyakorlat végét jelenti. A négy kötetben együttesen ezernél több oklevél vált nyomtatásban hozzáférhetővé; ez óriási segítséget jelent a környék helytörténetének kutatói számára! De nem csupán a kötetről esett szó a bemutatás során: képet kaphattak a jelen lévők a hiteleshelyek működéséről, valamint a téma kutatásának történetéről is. Ez utóbbi kapcsán talán nem érdektelen megjegyeznem: a magyarországi hiteleshelyek működéséről a legalaposabb összefoglalást egy évszázaddal ezelőtt Eckhardt Ferenc németül készítette el; az, hogy e kiváló tanulmány immár magyar nyelven is olvasható, éppen a jelen vállalkozást is jegyző Dreska Gábor érdeme! Aki egyébként azzal a megjegyzéssel fejezte be kötetének bemutatását, hogy munkáját nem tekinti lezártnak: egyrészt, mert szeretné azt időben is folytatni; másrészt, mert az eddigi négy kötet mutatóit egy ötödik kötetben szeretné majdan közzétenni – segíteni akarván ezzel is a kutatók munkáját.

A levéltári kiadványok között utolsóként Fazekas István A reform útján című, A katolikus megújulás Nyugat-Magyarországon alcímű kötete került bemutatásra. Laudációjában Tusor Péter egyetemi docens – aki egyébként a kiadvány lektora is volt – azt emelte ki, hogy e 16 tanulmányból álló kötet szinte monográfiáját adja a Győri Egyházmegye kora-újkori történetének. A Szerző témaválasztásának motivációit kutatva rámutatott arra: Fazekas István a Szigetközben, Arakon nőtt fel, Győrött a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd történelem-latin szakon szerzett diplomát; a levéltári források kiváló ismerője – és ez elmondható a bécsi archívumokban őrzöttekről is, hiszen közel két évtizedig bécsi magyar levéltári delegátusként működött. Az itt közölt tanulmányok nagyobb része folyóiratokban, ill. tanulmánykötetekben látott először napvilágot; de olyan is akad közöttük, mely eddig csak német nyelven volt olvasható. A tanulmányok közül külön is felhívta a figyelmet a „Kivételes karrier? Szempontok Széchényi György esztergomi érsek pályafutásához” címűre; magam ugyanilyen fontosnak tartom a győri egyházmegye katolikus alsópapságának kora-újkori helyzetét vizsgáló tanulmányt, vagy éppen az e réteg műveltségével, olvasási kultúrájával foglalkozó dolgozatokat. Fazekas István munkájának alaposságát a sok száz lábjegyzet, valamint a terjedelmes irodalomjegyzék is bizonyítja; használatát a személy- és helynévmutató segíti; míg a mintegy húsz oldalas német nyelvű összefoglaló teszi a határ másik oldalán élők számára is használhatóvá. Ez utóbbit különösen fontossá teszi az a tény, hogy a témák egy része átnyúlik a mai országhatárokon – mint ahogy átnyúlt azon a kora-újkori Győri Egyházmegye területe is.

Összegezve: egy hasznosan töltött délelőtt élményével távozhattak a levéltári kiadványok bemutatóin részt vevő érdeklődők, sok új ismerettel – és némelyek több-kevesebb új kötettel is – gazdagodva!

Horváth József
Fotók: Csendes Richárd