Juhász Attila: futópillantás
Csiszár Antal írása

Juhász Attila futópillantás című verseskötetének bemutatására került sor november 6-án a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvénytermében, a költő beszélgetőtársa Horváth Bence volt.

Juhász Attila, a Révai Miklós Gimnázium magyartanára régóta várt verseskötettel rukkolt ki. A kiadvány ciklusonként épül fel, megadva a versfüzér jellegét, amelyből megtudható, hogyan kerül sor a „másállapotba kerülésre”, mi előidézésének forrása, hogyan oldódik fel az én a végtelenben, miképp „szűnik meg a külvilág” (Nem én című vers). Megfogalmazódott a verscím és a szöveg kapcsolata – ez a probléma külön részt foglalt el a beszélgetésben: a szöveghez kerül a cím, nem fordítva (személyes megjegyzésem: ez a gomb és kabát viszonya – nem a gombhoz varrjuk a kabátot, hanem fordítva). A tanár úr amúgy egy iskolai önképzőkör keretében foglalkozott is a címadás problémájával.

A cikluscímekben személyes motívumok is „visszaköszönnek”, mint például a költő életéveire, vagy lakóhelyére történő utalás. A költemények általános üzeneteként a felszín helyett a mélybe hatolás, elmélyedés szükségessége fogalmazható meg.

Marosné Németh Zita: Dr. Nagy Miklós visszaemlékezései
Csiszár Antal írása

November 6-án a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvénytermében zajlott az a kötetbemutató, melynek során Dr. Nagy Miklós visszaemlékezéseinek kiadványát mutatták be az érdeklődőknek a tudós pedagógustanár, a szerkesztő Marosné Németh Zita, valamint a beszélgetést vezető Harcsás Judit újságíró részvételével.

Mind a szerző, mind pedig Harcsás Judit dr. Nagy Miklós tanítványai voltak egykor, s a pedagógust mélyen szívükbe zárták. Szemere-hegy, Gyarmat, Tét, majd Győr voltak Nagy Miklós életútjának fontos állomásai, aki tanítóképzői énektanári jogosítvánnyal iratkozott be a konzervatóriumba, majd a Zeneakadémiára. A tanítás mellett folyamatosan gyarapította műveltségét, egész életét a jobbító, újító szándék hatotta át, miközben az oktatásszervezés sem kerülte el figyelmét. Volt tanító, zeneiskolai tanár, karvezető, dolgozott művelődési osztály vezetőjeként is. A győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola oktatójaként úttörő szerepet vállalt a pedagógusjelöltek zenei nevelésében. Pályafutása során kuriózumnak számító zeneművekkel ismertette meg hallgatóit, nyitott az egyházzene irányába is. Mint elhivatott pedagógus, nem kerülték el figyelmét a sűrűn tapasztalható tanulási nehézségek sem.

Dr. Nagy Miklós minden sokoldalúsága mellett nagyszerű ember is egyben, aki vallott arról is, hogy sokáig ellenállt a könyv kibocsátásának, végül a tanítványok unszolására adta be a derekát. Díjak, elismerések fémjelzik munkáját, a beszélgetés keretében egy rövid zenei bejátszásra is sor került, amely bepillantást engedett Dr. Nagy Miklós igényes ízlésébe.

Életútja példája annak, ha a tanár szereti az oktatott tárgyát, úgy közvetíti azt, hogy diákjainak örömet okozzon, így valósul meg az ideálishoz közeli nevelés-oktatás. Dr. Nagy Miklós méltán lehet példakép mind a diákok, mind pedig a pedagógusok számára, s utóbbiakat az előbbi követésére serkenti. A tanár úr soha nem a kitüntetések talmi csillogásáért, hanem az örök értékek érvényesüléséért küzdött mint elkötelezett és elhivatott tanerő.

A győri járműipari körzet hét kötetben
tmoni írása

A Széchenyi István Egyetem a Könyvszalon első napján, november 6-án délután a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában mutatta be A győri járműipari körzet mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás monográfiái sorozatát kerekasztal-beszélgetés formájában, hiszen minden kötetet más kutató szerkesztett. Magát a beszélgetést Prof. Dr. DsC. Rechnitzer János egyetemi tanár, tanszékvezető, doktori iskola vezető moderálta a maga utánozhatatlanul könnyed, közérthető, de vérprofi szakmai stílusában. Bevezetőjében tájékoztatta a hallgatóságot a tényről, hogy az egyetem Európai Uniós támogatással kutatási programot indított Győr fejlődésének elemzésére, melyben több, mint 150 ember vett részt. Hiánypótló projekt volt ez, hiszen ekkora volumenű Győr-kutatásra már nagyon régen került sor, s annak ellenére, hogy egyenletes minőségről a túl sok ember és a különböző feldolgozottsági szinten álló témák miatt nem beszélhetünk, az eredmény legalábbis lenyűgöző lett: a több, mint 2000 oldalnyi tanulmány 7 kötetbe rendezve, s Nagy Judit grafikusnak köszönhetően ízléses küllemben jelenhetett meg. Nem utolsó szempont az sem, hogy a kiadványok az Uniós támogatásnak köszönhetően ingyenesen hozzáférhetők. Nem történeti kutatásról van szó (aki azt gondolta, hogy végre megszületett a várva várt Győr monográfia, annak csalódnia kellett, ez a hatalmas munka még várat magára), hanem Győr és állandóan változó vonzáskörzetének folyamatait, ezek működését és összetevőit tárták fel a kilencvenes évektől napjainkig. A bevezető után a kötetek szerkesztői mutatták be saját munkájukat, de Rechnitzer úr mindegyikhez fűzött értékelést, kiemelve a szerinte legjelentősebb tanulmányokat.

A sorozat első darabja a Dr. Habil. Honvári János egyetemi docens által szerkesztett Győr fejlődésének mozgatórugói, melynek tanulmányai az iparral, ezen belül is a közúti járműiparral foglalkoznak, például a szocialista korszak emblematikus alakjaival (kivéve Horváth Edét, akivel külön foglalkozik majd a szerkesztő), a város járműgyártásának történetével vagy a textilipar eltűnésével.
A második rész, a Dr. PhD Hardi Tamás és Somlyódyné Dr. habil. Pfeil Edit PhD által szerkesztett Városfejlődési trendek és állami szerepek jóval elméletibb jellegű, hiszen az európai városhálózat fejlődésével, az európai középvárosok (Győr is ez) változásaival (főként a kormányzati hatásokra történőkkel) foglalkozik, valamint a városokkal mint gazdasági terekkel, a különböző szektorok együttműködésével és az állami fejlesztésekkel (pl. területfejlesztési koncepció).
A harmadik kötet, a Dr. Habil. PhD. Dusek Tamás egyetemi docens által szerkesztett A városi rendszer működése a helyi önkormányzat gazdasági szerepével, az egészségügyi helyzettel, a helyi és helyközi közlekedéssel, a közösségi szférával, az oktatással és Győr jövőképével foglalkozik.
A sorozat negyedik darabja, a Dr. Csizmadia Zoltán tanszékvezető egyetemi docens és Dr. PhD Tóth Péter egyetemi adjunktus által készített Helyi társadalom és intézményrendszer Győrben a társadalmi szerkezetről, annak rétegeiről és mobilitásáról, valamint belső területi sajátosságairól, a társadalmi részvételről, a győri identitásról, a kapcsolati hálóról, a lakosság egészségi állapotáról és egészségtudatosságáról, kultúrafogyasztási szokásairól, humán szükségleteiről, szociális kérdésekről és ennek intézményrendszeréről ad átfogó elemzést.
Az ötödik rész, a Dr. CSc Lados Mihály egyetemi docens által szerkesztett A gazdaságszerkezet és vonzáskörzet alakulása az agglomeráció kutatásával, a város és vidéke térkapcsolataival, az ingázás problematikájával, az agglomeráció szlovákiai vetületével, a győri gazdaság pályapont, a gazdaság növekedési és finanszírozási kérdéseivel, a kreatív gazdasággal, a klaszterhálózattal, az innovációs módszerekkel és a vállalatok kapcsolati hálójával foglalkozik.
Az utolsó két kötet – Edit Somlyódyné Pfeil: Industrial Districts and Cities in Central Europe és Zoltán Csizmadia – Tamás Dusek: The Győr Automotive District – pedig angol nyelvű összefoglaló a közép-európai iparvárosokról és ipari körzetekről, valamint a győri autóipari körzetről.

Fábián György: Szent László-vér
Horváth Gábor írása

November 6-án este mutatta be könyvét Fábián György egy jó hangulatú beszélgetés során Werner Krisztina újságírónővel, szépszámú közönség előtt. A Szent László-vér címmel a napokban a könyvesboltok polcaira került regény főhőse a Mária-fegyverből megismert Fabiani őrnagy. E magyar James Bondnak sok szál között kell megragadnia Ariadné fonalát, mire eljut a misztikába hajló történet megoldásáig. A regény ugyanis sokszereplős, és mind időben, mind térben több szálon fut. Fábián György kérdésre elmondta, hogy a bonyolult szerkezetet részben a történet maga írta. Ő csak elkezdett írni egy sztorit, aztán azt vette észre, hogy minden résztörténet kibontása egy újabb eseményláncot indított el. De vajon nem veszélyes-e egy ilyen összetett szerkezet? Az író szerint talán néha nehéz követni, de megéri, és bízik az olvasóiban. Az sem baj, ha egy-egy fejezetet átugrik az olvasó, mivel nem gondolja, hogy mindent ki kell találni az olvasók helyett, használják könyve során ők is a fantáziájukat.

Fábián György egy rövid, képes vetítés során elmesélte, mi volt az alapkoncepció. A vérszerződésből indult ki, mint a magyarság egyik kulcseseménye. Hiszen, ha vérszerződés volt, akkor annak olyan ereklyéje is kellett, hogy legyen, mint a kehely, amelybe a törzsfők vére folyt. Ezt a szent tárgyat keresteti egy a hatalomtól gonosszá lett alak, hogy aztán a relikvia és a genetika segítségével igényt formálhasson Magyarországra. A könyv rejtvényekkel is dolgozik, amelyek kiindulási pontja a türk ábécén alapuló magyar rovásírás. Így kerül a regénybe például Vilhelm Thomsen dán nyelvész, aki megfejtette egykor az orkhoni türk feliratokat. A fantázia és tény érdekes keverékeként Fábián György egy fiktív levelezést is megírt Thomsen és Eötvös Loránd között. Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a vérszerződés általa felvázolt története, pusztán az „akár így is történhetett” kategória.

A könyv győrieknek különösen pikáns, mivel olyan helyek, események és szereplők bukkannak fel benne olvasás közben, amelyek/akik körülvesznek minket. Például a történet elején a győri zsinagógában éppen a megyei Prima Primissima díjátadón történik emberrablás. Emellett a regény egyfajta reklám is a térségnek, hiszen olyan helyekre kalauzolhat el innen távol élő olvasókat, ahol nem jártak még (például: Lébény, Szigetköz), de ahová ezek után esetleg mégis ellátogatnak. Így a szórakoztatási faktor mellett ez a „lokális kalandregény” egyben egyfajta turisztikai kalauz is, hogy elmesélje: jó itt élni, és érdemes ide eljönni.

A könyvben lévő karakterek különösen pikánsak, mivel sok győri személyiség is fellelhető benne, ha éppen úgy akarjuk. Már csak ezért is érdemes elolvasni a könyvet, hiszen ismerősök bukkanhatnak fel, akikre ráismerve azonnal mosolyra húzódhat a szánk. Lehet, hogy az orvosunk, esetleg a főnökünk képe bontakozik ki majd a sorok között? Vagy tényleg, ahogy a könyv reklámanyagán olvashatjuk: „Lehet, hogy te is benne vagy?”

Szőcs Henriette: Ősképcsarnok
tmoni írása

Szőcs Henriette – kivel Sarkadi Mónika beszélgetett november 7-én reggel a Pódiumszínpadon – nem először jár a Győri Könyvszalonon: 2011-ben már megismerkedhettünk vele és Alterego című regényével. Ebben az évben negyedik kötetét hozta el, az Ősképcsarnok című novellagyűjteményt. Mivel helyi szerzőről van szó, nem meglepő, ha vannak a könyvnek győri vonatkozásai, bár a történetek egy része Izraelben játszódik. Mónika kérdései során megismerkedhettünk a mű keletkezéstörténetével, hallhattunk az igen erős női motívumról, ami átjárja az összes írást (erős, határozott nő, család női sorsai, nőies borító), s összességében megpróbálja a 21. századi nőt megfejteni.

Saját családi történetek éppúgy felbukkannak az elbeszélések között, mint más megtörtént sztorik, s az Izraeli helyszín sem véletlen: első férje arab származású, vannak saját tapasztalatai. Süt a szövegekből a véleménye: a kultúrák keveredése jó, az asszonyok mindenhol egyformák, ők tartják össze a családokat, s mindig békére törekednek. Ha családanyák dönthetnének, sose lenne háború. Érdekes, hogy a valós alapú történetek egyike sem játszódik szeretett városunkban, a fiktív sztorik közül viszont több is.

Bogár Erika: Tullia meséi – Őrző

Nyéki Márta: Babajelbeszéd
Zsednai-Vas Erika írása

November 7-én, szombat délután a Kisfaludy Károly Könyvtárban családias beszélgetés keretében mutatta be Babajelbeszéd című könyvét Nyéki Márta. A szerző 2011 óta foglalkozik a még beszélni nem tudó, hároméves kor alatti gyermekek jelbeszédével. Amerikában találkozott ezzel a módszerrel, amikor unokaöccsét elvitték egy ilyen foglalkozásra. A módszer (és annak eredménye) annyira megtetszett neki, hogy még ott, San Diego-ban elvégzett egy babajelbeszéd-tanfolyamot. Amikor hazatért, a tanultak alapján Győrben kezdett foglalkozásokat tartani, melyek jelenleg is töretlen sikerrel folynak.

A babajelbeszéd lényege, hogy a beszéd mellett következetesen használt gesztusokkal, kézjelekkel, mimikával is kommunikáljon a szülő a gyermekével. Ezeket a jeleket egy idő után a baba is elsajátítja, és könnyebben fejezi ki magát velük, a szülőnek pedig egyszerűbb megérteni a gyermek gondolatait. A jelbeszéd használatával rengeteg szülő-gyermek konfliktus előzhető meg, a baba szülő iránti bizalma erősödik, valamint a kapcsolatuk is szorosabbá válik. Nyéki Márta beszélt saját tapasztalatairól is: kislánya nagyjából 150-200 jelet ismer és használ, melynek köszönhetően sohasem sír ok nélkül, mindig el tudja jelelni, hogy mire gondol.

A közelmúltban készült el a könyv kiegészítéseként a „munkafüzet” (jelkártya szótár), amely egyszerre informatív a szülőnek és a babának is.

Gönczöl Lászlóné – Kallós Károlyné: Magvetők nyomdokain
Csiszár Antal írása

Magvetők nyomdokain címmel immár a hatodik kötet jelent meg megyénk jeles pedagógusairól. Gönczöl Lászlóné és Kallós Károlyné szerkesztői munkájának eredménye november 7-én került bemutatásra a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvénytermében. A két egykori pedagógus elkötelezettséggel és hangyaszorgalommal tevékenykedik ezen a területen. Beszélgetőtársuk, dr. Horváth József, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese bevezetőjében néhány figyelemreméltó, impozáns adatra irányította a figyelmet.

A vetített képekkel kísért előadás mintegy lexikonszerűen mutatta be a pedagógusokat. A szerzők szívügye, hogy egykori tanerőik tevékenysége, személye ne kerüljön a felejtés kútjába, ezért emlékversenyeket, pedagógusokról való névadásokat, emléktáblák felállítását, tantermeknek neves helybeli pedagógusegyéniségekről való elnevezését szorgalmazzák. Irodalmi műsorral is megtisztelték a „nemzet lámpásait”, a kötet során összesen több, mint száz szerzővel dolgoztak.

„Szerettem azokat, akiknek írtam” – Domonkos István írásaiból
tmoni írása

Egy helyi és irodalomtörténeti ínyencfalat is felbukkant az idei Könyvszalonon: november 7-én, délután a Kisfaludy Károly Könyvtárban került bemutatásra Domonkos István nyúli pap-író elbeszéléseiből „Szerettem azokat, akiknek írtam” címmel összeállított kötet. Az egyes darabokat Baksa Péter nyugalmazott tanár kutatta fel és szerkesztette kiadvánnyá, s ő volt az is, aki minden tőle telhetőt megtett a megjelentetésért. A szerkesztővel dr. Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora beszélgetett. Bevezetőjéből megtudhattuk, hogy egy kicsit szégyelli, amiért e jeles papnak a civilek jobban ápolják az emlékét, mint saját egyházmegyéje, ezért segített Baksa tanár úrnak, amikor segítségét kérte.

Ráhangolódásként megnéztünk egy prezentációt Domonkos Istvánról (1862-1923), pontosabban az életéről fennmaradt dokumentumokat, családi fotókat, térképeket, műveit és emléktábláját. Érdekes adalék, hogy keresztanyja Jászai Mari volt, és az sem köztudott, hogy a Kisfaludy Kör alapító tagja volt.

Baksa Péter és a rektor beszélgetéséből kiderült, hogy a pap-írónak 17 műve létezik, ebből 12-höz sikerült hozzájutni a pannonhalmi könyvtár segítségével, a többit a szegedi megyei könyvtárból sikerült beszerezni. A szerkesztő abban látja az életmű jelentőségét, hogy a megyei papi szépirodalomban szinte kizárólag versek vannak, alig-alig akad egy-egy prózai mű. Az elbeszélésekből kiderül, ragaszkodott azokhoz a falusi emberekhez, akik között élt, átvette nyelvezetüket, értette gondolkodásmódjukat, ami meglepőnek tűnik, hiszen tanult (jogot végzett), városi ember volt. Első világháborús írásai is az emberekről szólnak, nem a csatákról, hanem azok hátteréről, utóhatásairól. A rektor úr elmondta, hogy ezek az írások olyan elevenek, hogy ma is hatnak, egy hosszú utazás alkalmával tesztelte a tanítványain: a buszon olvasott fel belőlük, és figyelte a fiatalok reakciót. Jellemző Domonkos István írásaira a finom lélektani ábrázolás, az élvezetes stílus, az életszerűség és az elevenség.

Elbeszéléseken kívül írt nagyon plasztikus és szemléletes útleírást afrikai és szentföldi útjáról, feminista kisregényt, sőt lelki könyvek fordításával is foglalkozott, melyekhez saját gondolatait is hozzátette. Ez hát az életmű, ismerkedjenek meg vele.

Baracskai András – Somogyi Mátyás – Varga Zsuzsanna: A derghi és karcsai Somogyi család története
Csiszár Antal írása

A derghi és a karcsai Somogyi család történetéről is született könyv, amelyet november 7-én, a Pódiumszínpadon Baracskai András szerző mutatott be beszélgetőtársával, Hajba Ferenccel. A két család – melynek történetét Baracskai Somogyi Mátyással és Varga Zsuzsannával közösen írta meg – bekerült a történelem sodrába. Tagjai közigazgatási tevékenységet fejtettek ki, végvári hősként is megállták a helyüket, vicekapitányok is voltak. Házasságaik során gazdag menyasszonyok is akadtak, ők középnemesnek számítottak, életük alapján a nemesség életmódjáról kaphatunk képet. Nem maradtak ki továbbá a feudális korszakra jellemző pártátállásokból sem.

A könyvből megtudhatjuk, hogy a birtokadományok helyszíne hogyan eredményezte annak nemesi előnévként való viselését. Harcoltak a Rákóczi-szabadságharcban mind a fejedelem, de a császár oldalán is. Kivették részüket az 1848-as szabadságharcból, de a két világháború csataterein is megtaláljuk őket. Történetük egészen napjainkig is eltart, a kötet szerzői a győri ágra különös figyelmet fordítanak.

Hámor Vilmos: Póczikbombák
Csiszár Antal írása

Hámor Vilmos Póczikbombák című kötetével szerzett örömet az érdeklődőknek november 7-én a Kisfaludy Károly Könyvtár muzeális gyűjteményében. A szerzőn és az egykori futballjátékoson kívül a könyvbemutatón mint beszélgetőtárs, Papp Győző vett részt. Hámor Vilmos, számtalan kötet jól ismert szerzője ezúttal a sport területére kalandozott. 1997-ben már írt könyvet egy korábbi ETO-játékosról Gyula, Gyula, Hajszán Gyula címmel, a foci iránti szeretete pedig nem meglepő, hiszen gyerekkorától édesapjával rendszeresen járt meccsekre.

A Póczik Józsefről született kötet egy régi szándék valóra váltása. A könyv interjúk sokaságára épült, kinek mi jut eszébe a korábbi fantasztikus játékosról, majd vezetőedzőről. Megszólal maga a történet alanya is, betekintést enged a kulisszák titkaiba, a pályáját gáncsolókba, arra, hogyan került a Honvédba, miért válhatott ellenszenvessé Tichy Lajossal. Megtudjuk azt is, hogyan állították válaszút elé a sporthatalom képviselői a játékost: „Ha nem a Honvédhoz szegődsz, örökre eltiltunk…”

A szerző beszámolója szerint a játékos jó riportalanynak bizonyult, igényesen fogalmazott, s ezzel jócskán megkönnyítette Hámor Vilmos helyzetét, hogy a könyv ilyen minőségben születhessen meg.

Benkő László: Szent László – A korona ára
Szilvási Krisztián írása

Benkő László a Szent László című trilógiájának középső kötetével érkezett a Pódiumszínpadra november 8-án, hogy Horváth Ferenc beszélgetőtárs jóbarátjával mutassa be ezt a rendkívüli történelmi személyiséget és korát. A helyi kötődésű szerző történelemszeretete meglepő módon a középiskolai rossz tanulmányi szereplésére vezethető vissza: miután ráébredt saját hiányosságaira ebben a tárgyban, s belemerült a világába, akkor ébredt rá, hogy magában a történelemtudományban is mekkora hiányok és homályok vannak. Így határozta el Benkő László, hogy történelmi regényeket fog írni, amely kezdetben ugyan nem így alakult, de mára, közel 40 megjelent kötettel a háta mögött, ez vált a fő témakörévé. A tatárjárás és a honfoglalás kora voltak az első nagy vállalkozásai, amelyekről már roppant irodalom született korábban, de ő próbálta ezeket a „történeteket” a hiteles szakirodalomra és tanulmányokra támaszkodva még mélyebben és részletesebben feldolgozni – regényszerű, olvasmányosabb, könnyen emészthető formában. Sokféle kutató és történész álláspontját, nézőpontját, szemszögét használja fel a regényeihez, de csakis azokat, amelyek hitelessége megáll a lábán.

Szent László három kőkemény törvénykönyvet dolgozott ki, hogy az ország anarchikus (politikailag, gazdaságilag és vallásilag egyaránt) viszonyait rendezze, felszámolja. Halála után Nagyváradon temették el, sőt Erdély védőszentjévé is megválasztották, sírját azonban a török dúlás miatt ma már nem lehet megtalálni. Szerencsére azonban rengeteg legenda terjedt el alakjáról, és él ma is, személyiségéről pedig mindennél többet elárul, hogy Győrben található Hermája a Szent Korona és a Szent Jobb után a harmadik kiemelt nemzeti ereklyénk. A „téma” népszerűségére jellemző, hogy az idei Könyvszalon környékén Benkő könyve mellett másik két kiadvány is foglalkozik egykori Árpád-házi királyunkkal: Bónizs Róbert: Szent László íja, valamint Fábián György: Szent László-vér című regényei mostanában jelentek, jelennek meg. Benkő László további tervei szerint (a Zrínyi-trilógia befejezése után) Zrínyi Ilona élettörténete következik, hiszen a szerző szívesen dolgozza fel különös sorsú nők életét és „pályafutását” (lásd például A spanyol grófnő). Alakjait amúgy rendre családi környezetbe helyezi, hiszen saját meggyőződése szerint a „főhősök” ekkor ábrázolhatók az olvasó számára a legátélhetőbben és leginkább megjeleníthetőbben.

Fülöp Péter: 100 csend

Reisinger Attila: Holtak ideje
Csiszár Antal írása

Reisinger Attilát Holtak ideje című kötete kapcsán kérdezte Gülch Csaba november 8-án a Pódiumszínpadon. A szerző megtörtént eseménynek ered a nyomába. A Róth család tragédiájával ismertet meg bennünket, ahol a családfő nagy Hitler imádó volt, ezért a világháború idején a németek szolgálatában csendőri szerepet vállalt, s tevékenyen vett részt zsidók üldözésében és legyilkolásában. A háború utolsó éveiben járunk, a szovjet hadsereg tör előre Lengyelország irányában. A varsói felkelés idején a szovjet előrenyomulást leállítják, hogy a németek le tudják verni a lázadást. Ezt követően két alakulatot a lengyel frontról Nyugat-Magyarországra vezényelnek. A háború utolsó szakaszában erőltetett menetben hajtják a németek foglyaikat a határ felé.

Mikor a németek is menekülnek, a magyar nyilasbarátok állati ösztönei elszabadulnak. A regény történései ilyen körülmények között zajlanak. A foglyokat Hegyeshalomnál az úgynevezett Vörös Istálló nevű barakkba zsúfolják. Tudjuk, Radnótit Abdánál meggyilkolták, de ha ezt elkerüli, az élet csak egy hónapot adott volna neki, ugyanis az említett barakkot amerikai bombázók romba döntötték.

Ausztria szovjet megszállása idejére egy NKVD különítmény fészkelte be magát a nyugati határszélre, feladatuk a menekült háborús bűnösök felkutatása, de a meggyilkolásukra is felhatalmazást kapnak. Egy ilyen különítmény akad az időben Róth nyomára, és hajtja végre a halálos ítéletet. A család tagjai nem rokonszenveztek a nácikkal. Fiuk, aki Ausztriában él, az ötvenhatos forradalom idején, a határok néhány napos nyitottságát kihasználva felkutatta édesapját, hogy megadja neki a végtisztességet.

A Gülch Csabával való beszélgetés kapcsán szóba került a felejtés, a megbocsátás kérdése. Az élő szemtanúk visszaemlékezései nagyon fontosak, mert kihalásukkal méltatlanul kerülnek a felejtés süllyesztőjébe fontos dolgok; mivel a későbbi nemzedékek számára ez már történelem, más erről tankönyvek lapjain olvasni, mint személyesen megélni, vagy a résztvevők, akkor élők élményei alapján tájékozódni. A szerző elmesélte a mosonmagyaróvári sortűz hátterét, nagyapjával szándékoztak is elmenni a tüntetésre, de a hírekkel ellentétben korábban került rá sor – talán mindketten az életüket köszönhetik ennek a körülménynek. Szó esett még a karhatalmisták gyilkosainak bírósági tárgyalásairól, a forradalmat leverők nyilatkozatairól – ők még mindig mint ellenforradalmat, annak jogos és szükséges leverését hangsúlyozzák, s gyilkosságaikat hőstettnek tartják…

Jankovits György: Múltidéző II. – Egy életút emlékei
Csiszár Antal írása

Jankovits György folytatja visszaemlékezéseit. Míg tavaly, a Múltidéző első részében nyugdíjas tevékenységgel kapcsolatos vezetéséről, 2015. november 8-án a Pódiumszínpadon a második Múltidéző kötetben Egy életút emlékeit, életútjának állomásait követi nyomon. A beszélgetést Fábián György vezette, amelyen Karsai Klára és Ábrahám Márton is a műsor közreműködői voltak – a kisunoka egy szívhez szóló költeménnyel köszöntötte nagyapját.

Jankovits György képekkel illusztrálva mesélt életéről. Somogyból indult sokgyermekes családból, egyetemi tanulmányai folytán matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt több szakmai sikerrel büszkélkedhetett, legnagyszerűbbnek tartott vizsgáját mégis kudarcként élte meg, mert tanára jeles helyett csak jóra értékelte. Az egyetemet aztán jeles eredménnyel végezte el.

A matematika mindig érdekelte, azt tartja, hogy ennek a tárgynak nagyobb megbecsülést kellene biztosítani; úgy kell tanítani, hogy élményszerű legyen. Iskolaigazgatóként is a jóra törekedett, pályája először a Győr-Sopron Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetőjeként, majd megyei tanácselnök-helyettesként folytatódott. Széleskörű közéleti tevékenységet folytatott.

Érdeklődési köre sokoldalú, a kíváncsiság hajtja, ejtőernyős ugrásokkal is kacérkodott – egy szellemi frissességét megőrző, humorral megáldott embert ismerhettek meg személyében a beszélgetésen résztvevők. Külön „desszertként” elhangzott Edith Piaf világslágere is, szemléletesen kifejezve Jankovits György gondolatát: úgy érzi, nincs mit megbánnia. Múltjában senkire nem gondol haraggal, akik segítették, azokat örökre szívébe zárta, de az ellendrukkerekre sem neheztel már.

Folyóirat- és könyvbemutatók az Esterházy-palotában

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Esterházy-palotában három bemutató zajlott november 7-én, szombaton: Arany Piroska Majd holnap című novelláskötetét a múzeum igazgatója, Grászli Bernadett prezentálta a szerzővel 14 órakor, utánuk A Győri Alkotók Napóra Egyesületének képeskönyvével ismerkedhettek az érdeklődők, szintén Grászli Bernadett közreműködésével 15 órakor, majd végül a győri Műhely folyóirat EMLÉKEZET tematikájú számának bemutatója zárta a programot 16 órakor Ábrahám Zoltán filozófus, műfordító, Hidas Zoltán szociológus, Mártonffy Marcell irodalomtörténész, esztéta, műfordító részvételével.

Fotók: Pollreisz Balázs és Vas Balázs