A Vas vármegyei Celldömölk szélén terül el egy 5 és fél millió éves tűzhányó maradványa, a Ság hegy: az 1975-ben védetté nyilvánított, 279 méter magas bazaltvulkán tetején tör az ég felé a Trianoni Kereszt, melyet nemzeti tragédiánk után 14 évvel, 1934-ben állítottak fel.

Hol van már az az idő, amikor az autótulajdonosok – legalábbis a nagyobb jövedelműek – három évenként újra cserélték a járgányukat? Ma a csapból is folyik az új kocsik hitelekkel alátámasztott reklámja, de a korábbi csődök, a Covid okozta válság alapos megfontolásra készteti az érdeklődőket.

Egy dedikált könyvnek küldetése van. Igaz, nem mindig kapcsolódik örömteli bemutatóhoz, a szerzővel való találkozáshoz, és ajánlást sem tartalmaz feltétlenül. Egy tintával írt kézjegy mégis azt sugallja, hogy valami különlegeset tart kezében az olvasó. Egy ilyen kötetet mutatok be, amelyet a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér polcáról választottam.

A Vas vármegyei Celldömölk szélén, majdnem közvetlenül a Ság hegy lábánál lévő Kemenes Vulkán Park az ország egyetlen vulkanológiai kiállítását rejti, ahol majdnem 1000 négyzetméteren kerül bemutatásra a Föld vulkánossága általánosságban, a Kárpát-medence és Magyarország tűzhányói, illetve maga a bazaltvulkán, a Ság hegy.

A bor eredete után kutatva nemcsak az anyagi leletek, de a mögöttük álló hagyományok is figyelemre méltóak lehetnek számunkra. „A szőlők és a borok olyanok, mint a drágakövek. Az egyetlen Egy jelenései. De mindegyik az Egynek más és más spirituális esszenciája.” (Hamvas Béla: A bor filozófiája – részlet)

1083. augusztus 20-án VII. Gergely (1020-1085) pápa engedélyével avatták szentté István királyt (970?-1038) Székesfehérvárott, ahol 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójának alkalmából tartott emlékévben, kihelyezett országgyűlést tartottak. Ezen augusztus 20-át az államalapítás ünnepévé és I. Szent István emléknapjává nyilvánították. Nagy királyunk, valamint a nemzeti és állami ünnep tiszteletére ezen cikk keretein belül – a teljesség igénye nélkül – azokról a zeneművekről írok, amelyeket királyunkról komponáltak az évszázadok folyamán.

A Győri Gázművek első – és Magyarországon is az első – nagyteljesítményű gömbtartályt 1952. augusztus 20-án avatták fel Győrött. A konstrukció megépítésétől a rendszeres gázhiány megoldását várták. 

Az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesése után a történelmi Magyar Királyság idegen hadseregek megszállása alá került. 1919 augusztusára az ország területének nagy részét elfoglalták a román királyi csapatok.

1943. augusztus 14-én iktatták be Győr vármegye és Győr város új főispánját, nagykászonyi Kászonyi Richárdot. A misét Kelemen Krizosztom bencés főapát celebrálta, a kormány képviseletében dr. Radocsay László igazságügyi miniszter és Antal István nemzetvédelmi miniszter vett részt az ünnepségen.

Évtizedek rutinjával teszi fel a gumit a kiegyensúlyozó gépre, a centrírozás után a kint felemelt gépkocsin a helyére kerül a kerék, emelőről leeresztve, csavarok meghúzva a biztonságot szolgáló nyomatékkulccsal. Jöhet a következő defektes gumi.

A Lengyelország egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező GSW BWA Galériában, Olkusz városában nyílik meg Szabó Béla és Varga György fotóművészek kiállítása 2025. augusztus 22-én, 18 órakor.

2025. augusztus 11-én elhunyt Kemsei István magyar költő, esszéista, kritikus, tanár, könyvtáros.

2025. augusztus 16-án, 17 órakor nyílik meg Szabó Béla fotóművész A Győri Székesegyház című kiállítása a szlovákiai Galántán, a Népművelési Központ Kiállítótermében.

A válás azért keltette fel az érdeklődésemet, mert valami valóságosra, életszerűre vágytam a sok fantáziavilág után. Meg is fogalmaztam nemrégiben, hogy olyan filmet szeretnék nézni, ahol a pár esküvője nem a végállomás, az utolsó jelenet a filmből, hanem a kezdet, a kiindulópont. Bár Moa Herngren regénye nem szó szerint teljesítette, de azért nagymértékben lefedte ezt a kritériumot.