Kinek nehéz, kinek örömteljes, kinek stresszes az adventi készülődés… Egy biztos, a naptár nem hazudik, mindjárt itt a téli napforduló és a legszentebb ünnepünk! A hosszú várakozást a legnehezebben talán a gyerekek viselik. A számukra készített adventi vagy karácsonyi naptárak segítenek élménnyé változtatni a hangolódást, és talán még számolni is könnyebben megtanulnak.

Most, hogy az adventi koszorún már két gyertyát is meggyújtottunk, talán sikerül egyre inkább az ünnepre hangolódni és némileg visszalassulni, befelé figyelni, hiszen ennek az ideje van. A várakozással teli időszak legszebb szimbóluma az adventi koszorú, első gyertyájának meggyújtása a karácsonyi ünnepkör kezdetét jelzi. Vajon honnan jön ez a szinte általánossá vált szokásunk?

Az ünnepi ráhangolódásnak sok családban része a finom illattal járó mézeskalács sütés. A fűszeres tésztát kóstolgatva valószínűleg nem gondolnánk, hogy – kis túlzással – egy több ezer éves recept kelt életre a konyhánkban. A mézeskalács házikó hagyománya csak pár száz éves, de népszerűsége hatalmas, amely a jól ismert Grimm mesének is köszönhető.

2025. november 16-án, a 24. Győri Könyvszalonon, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Muzeális Gyűjteményében mutatták be a Csanak történeti áttekintése című kötetet. A kiadványról a szerző, Szabady János helytörténész és Winkler Csaba, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docense beszélgetett.

Életét egyfelől földrajzilag meghatározza öttevényi magánélete és győri munkahelye, ezek mellett még másik két, számára úgyszintén rendkívül fontos tényező: mégpedig a könyvek és az emberek szeretete. Negyvenegy év munkaviszony után bensőséges ünnepségen búcsúzott el a győri könyvtár olvasószolgálatának vezetője, Szabó Judit: elérkezett nyugdíjba vonulásának ideje, nem titkolja, a napokban tölti be a hatvanadik életévét.

Vaskor Gréta család- és párterapeuta, meseterapeuta Táltosmesék című könyvével mutatkozott be a 24. Győri Könyvszalonon, amely az egyik legfontosabb mesebeli segítő témáját járja körül, és szimbólumnyitogatókkal, mesefejtő kérdésekkel hívogatja, kalauzolja a belső ösvényre lépőket.

Hát elkészült! Közel 7 év alatt 104 hímzőasszony a Kárpát-medencéből adta 33.000 munkaóráját a győri Kustán Melinda textiltervező−iparművész által megálmodott 167 négyzetméteres művészeti alkotáshoz, amely a Nemzeti Színház új nagyszínpadi díszfüggönye lett.

Szlovákiában, Galántán fél évszázaddal ezelőtt, 1975-ben összejöttek a fotográfia szerelmesei, és megalakították a Galántai Fotóklubot. Az alapító elnök Elias Tibor volt, az alapító tagok között pedig ott találjuk Keppert Józsefet, aki Győrben kötelezte el magát a fényképezéssel, és hosszú időn keresztül vezette a közösséget − a mai napig aktív tagja a klubnak.

Hazánkban a 19. század közepétől a kávéházak jelentették a vendéglátás új szegmensét: a monarchia felbomlásáig a polgári társas élet egyik legkedveltebb színtereivé nőtték ki magukat. Az európai kávéházak hamisítatlan nagyvárosi intézményekké váltak, ahol az írás, a hírek, a sajtó és a szellemi frissesség az emberi együttlét teljesen új formáit alapozták meg.

1937. december 12-én az Evangélikus Ifjúsági Egyesület emlékművet avatott Ráth Mátyás evangélikus lelkész, az első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztőjének tiszteletére Győrben, a Kossuth utca elején.

2017. december 10-én felavatták Szent László fából készült szobrát a ménfőcsanaki Szent Kereszt Plébánia előtti parkban, ezzel a polgárőrök évek óta dédelgetett álma vált valóra.

2015. december 7-én Győrben, az Aradi vértanúk útja 6. szám alatti házra, Jászai Mari egykori lakhelyére emléktáblát helyeztetett el a város önkormányzata: Somogyi Tivadar alpolgármester és Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója leplezték le, és meg is koszorúzták.

Sorozatunk második részében a 266 éve született Friedrich Schillerrel készítettem képzeletbeli interjút, akinek költészetében őrzött üzenetére nagyobb szükségünk van, mint valaha. Örömódája, amely Beethoven megzenésítésében a humanizmus világhimnusza lett, mára szinte feledésbe merült értékeket idéz lelki szemeink elé.

Az idei karácsonykor is megtörtént a csoda, a „jószívű felnőttek” most is bebizonyították nagylelkűségüket: több győri cég és magánszemély is vásárolt ún. Pártolói bérletet, melynek ünnepélyes átadására 2025. december 14-én, vasárnap délelőtt került sor a Vaskakas Bábszínházban.

Pauline Mai Karácsonyi kívánság című könyve azért került hozzám, mert az én karácsonyi kívánságom az volt, hogy a decemberi fergeteges felfordulásban, eseményekkel teletűzdelt időszakban mégis maradjon időm megpihenni egy kedves, könnyed olvasmányban.

Egy minden szempontból tökéletes balettdarab apropóján gondolkodtam el arról, hogy mai világunkban mi a szerepe a művészetnek – a Győri Balett Nosferatuja egy vámpírtörténet, filozófiával fűszerezve.